Hatalmas ökológiai lábnyoma van a kisállattartásnak

Már mindannyian hallottunk az ökológiai lábnyomról, egy új amerikai tanulmány igyekszik fényt deríteni rá, hogy a négylábú kedvenceink eledele mekkora, eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott szerepet játszhat a klímaváltozásban.

Amikor környezeti hatásokról beszélünk, akkor a húsevés szinte mindig a dobogóra kerül. Egy 2014-es tanulmány szerint egy kilogrammnyi csirkehús előállítása 3,7 kilogrammnyi széndioxid kibocsátásával jár együtt, amíg egy kiló disznóhúsnál már 24 kilogrammos kibocsátással kell számolnunk.

Viszont a legnagyobb veszélyt a marhahús jelenti, mivel kilónkénti széndioxid kibocsátása akár az 1000 kilogrammot is elérheti – ami egy aggasztó szám, ha azt nézzük, hogy a klímaváltozásban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása játssza a legnagyobb szerepet. Ezeknél a számoknál még nem vették figyelembe az állattartásnál használt vizet, ami mellett még a mezőgazdaságnál használt vízmennyiség is eltörpül.

Ez azért is jelent egyre nagyobb problémát mivel jelenleg a világ fejlett országaiban az emberek által fogyasztott fehérjék jelentős része állati eredetű, amíg a fejlődő országoknál hasonló trendek figyelhetőek meg, ezzel tovább növelve a húsfogyasztást a földön és közvetetten hozzájárulva a széndioxid kibocsátáshoz.

Azonban Gregory Orkin, az UCLA-től észrevette, hogy ezek a környezeti előrejelzések nagyon ritkán veszik figyelembe a kutyák és a macskák által evett húst.

“Mivel nem tudtam aludni, ezért felkeltem és elkezdtem összeadni néhány számot,” mondta Orkin. “Azóta sokat fejlődött a dolog.”

Orkin kiszámolta, hogy mennyi kalóriát fogyaszthatnak az Egyesült Államokban háziállatként tartott kutyák és macskák – melyeknek száma összesítve nagyjából 163 millió – és megvizsgálta az állatoknak szánt ételek összetételét aszerint, hogy azoknak mekkora része származik állati forrásból.

A végeredmény szerint a háziállatok annyi kalóriát fogyasztanak, mint az ország teljes emberi népességének a 19%-a.

“Hogy ezt kontextusba helyezzem, ez annyi kalória, amennyit Franciaország lakossága fogyaszt,” mondta Orkin.

Ezen felül fontos azt is kiemelni, hogy az állatok az emberek által bevitt állati eredetű kalóriák 33 %-ának megfelelő mennyiséget fogyasztottak – valószínűleg azért mert a kutyákat és a macskákat tradicionálisan főleg hússal etetik – és 30 %-nyi székletet termelnek az emberekhez képest, aminek a nagy része kezelés nélkül egy műanyag zacskóban végzi egy kukában valahol.

Röviden az amerikai kutyák és macskák elég állati terméket esznek ahhoz, hogy nagyjából 64 millió tonnányi metánnal és nitrogén oxiddal – két négyerejű üvegházhatást okozó gázzal – járuljanak hozzá az kibocsátáshoz. Ez akkor hatásnak felel meg mint 13,6 millió autó.

“Az amerikaiak a világ legnagyobb kisállat tartói, de a USA kisállat tartás tradíciójának jelentős költsége van,” írta Orkin a tanulmányban. “Ahogy a kisállattartás egyre jobban terjed a fejlődő országokban, főleg Kínában és az állateledelek terén a trendek a nagyobb tartalom és a minőségibb hús felé törekednek, így globálisan az emberek kisállat tartása hozzájárul az étkezési szokásaik által a környezetre gyakorolt hatáshoz.”

Orkin kiemelte hogy nem az mellet érvel, hogy szabaduljunk meg kis kedvenceinktől, hanem hogy az emberekben tudatosítani kell ennek a környezeti hatását, hogy képesek legyenek a csökkentését elősegíteni.

“Reménykedek benne, hogy ezek a számok arra ösztönözik majd a piacot, és a kisállattartókat, hogy fontolóra vegyék ezt mint választási lehetőséget,” mondta Orkin.

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.