Kapcsolat lehet a hideg idő és a szívrohamok között

Egy több mint 280000 beteget magába foglaló 16 éves tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a levegő hőmérséklete egy szívrohamot kiváltó ok lehet. A felfedezést a ESC ( European Society of Cardiology) összejövetelén tették közzé.

“Évszakos variáció van a szívrohamok gyakoriságában úgy, hogy azoknak az előfordulása csökken a nyáron, és télen éri el a csúcsát,” mondta Moman A. Mohammad, a tanulmány első szerzője. “Az még nem tisztázott, hogy ez a hidegebb időjárás vagy a viselkedésbeli változások okozzák.”

Ez a 16 éves országos megfigyelést David Erlinge, a Lund Egyetemről, vezette és ez az eddigi legnagyobb tanulmány ami a szívrohamok és a időjárási tényezők között keres kapcsolatot – mint levegő hőmérséklet, napsütéses órák száma, csapadék és légnyomás.

A kutatáshoz a svéd SWEDEHEART adatait használták fel amiben minden 1998 és 2013 között kezelt szívroham adatai benne voltak az országban. A kutatók ezeket az adatokat a helyi időjárási adatokkal vetették össze.

Kiszámolták a napi átlag-hőmérsékletet is az ország különböző területeire és utána azokat három kategóriába sorolták aszerint hogy az <0 °C, 1-10 °C vagy >10 °C és megvizsgálták a levegő hőmérséklet és az átlagos napi szívrohamok száma közötti kapcsolatot.

A vizsgálati időszak között összesen 280873 szívroham történt aminek a 99%-ához meteorológiai adatokat is tudtak kapcsolni. A napi átlagos szívrohamok száma lényegesen magasabb volt hidegebb időben és ezek az eredmények mindegyik vizsgált területen következetesek voltak.

Napi szinten ez azt jelenti, hogy Svédországban a nulla fok alatti időben néggyel több szívroham volt átlagosan mint tíz fok feletti időben. Ezen felül a szívrohamok számát tovább emelte a nagyobb szélerősség, a kevesebb napsütés és magasabb páratartalom is.

A tudósok a vizsgálatot kisebb csoportokkal is elvégezték – mint az idősebbek, magas vérnyomásúak, cukorbetegek stb. – amiknél ugyanezt a hatást mutatták ki.

“Az eredményeink következetesen nagyobb szívroham előfordulást mutattak a nulla alatti hőmérsékletben,” mondta Mohammad. “A felfedezések azonosak voltak a betegek széleskörű alcsoportjaiban is és mind nemzeti mind pedig területi szinten is, ezzel arra utalva hogy a levegő hőmérséklete kiválthat szívrohamokat.”

A test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felszíni ereket, ezzel csökkentve a bőr hővezető képességét és ennek hatására megnő az artériás vérnyomás. Más hatások lehetnek a vacogás és a szívverés felgyorsulása, amivel felgyorsul az anyagcsere és megnő a testhőmérséklet.

“Az egészséges emberek nagyrésze képes elviselni ezeket a mechanizmusokat,” mondta Mohammad. “De azoknál akiknél ateroszklerotikus plakkok vannak a koszorú ereikben ez szívrohamot válthat ki.”

Mivel a tanulmány megfigyeléses alapokon nyugszik ezért nem zárható ki, hogy ebben más hatások is közrejátszottak – mint például a légzőszervrendszeri megbetegedések és az influenza, amik ismert veszélyfaktorok a szívrohamoknál és ezek is időszakosak. Ezen fellül az időszakra jellemző kevesebb fizikai aktivitásnak és az étkezési szokások változásának is szerepe lehet a szívrohamok számának emelkedésében.

Forrás: escardio.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás