Kapcsolat lehet a toxoplazmózis és több agyi rendellenesség között

Több mint 2 milliárd ember – nagyjából minden harmadik ember a földön – egész életében fertőzött a Toxoplasma gondii agyi parazitával.

16 intézet 32 tudósából álló csapat azért jött össze, hogy kiderítse a parazitafertőzés hogyan módosít és néhány esetben, hogyan erősít fel bizonyos agyi rendellenességeket, közöttük az epilepsziát, az Alzheimer kórt, a Parkinson kórt és bizonyos rákfajtákat is.

Amikor egy nő a terhessége alatt megfertőződik a T. gondii által, a parazita a még megszületendő gyerekbe is átjut, aminek a következményei kritikusak lehetnek – a parazita súlyos sérüléseket okozhat az idegrendszerben és a szemekben.

Azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy a születés utáni megfertőződés sem veszélytelen. Így a kutatók elkezdték megvizsgálni a látszólag inaktív viszont krónikus parazita fertőzés lehetséges befolyásoló hatásait a gyakori neurológiai rendellenességekre.

“Meg akartuk érteni, hogy ez az agyban élő parazita hogyan tesz hozzá és segít megérteni más agyi betegségek kialakulását,” mondta Rima McLeod, Chicago Egyetem Toxoplasmosis Központjának gyermekgyógyászat és orvosi igazgatója. “A feltételezésünk szerint ehhez több faktor is hozzájárul. A probléma közepében a parazita jellemzői állnak, a gének, amiket kifejez a fertőzött agyban, ezek fogékonysági gének, amikkel korlátozható a gazdatest képessége a fertőzések megelőzésére. Különböző faktorok lehetnek a terhesség, a stressz, más fertőzések és a mikrobiom hiányosságai. Az elképzeléseink szerint ezeknek a faktoroknak az összjátéka okozhatja a betegségek megjelenését.”

Már évtizedek óta figyelnek meg olyan apró viselkedési változásokat, amik kapcsolatba lehetnek a latens T. gondii fertőzéssel. Például ilyen változás a fertőzött egerek és patkányok esetében, akiket nem taszít a macskavizelet szaga. Ez veszélybe sodorja a rágcsálókat, mivel így könnyebben válnak a macskák áldozataivá, viszont ez előnyös a macskáknak, akik így táplálékhoz jutnak. Az rágcsálók parazitái így új gazdatestbe kerülnek, ami gondoskodik a szétterjesztésükről. Egy fokozottan fertőzött macska, akár 500 millió oocisztát tud szétszórni néhány hét leforgása alatt. Akárcsak egy ilyen oociszta is fertőzést okozhat és a talajon vagy a vízben akár egy évig is képes megmaradni.

Újabb tanulmányok a paraziták főemlősökre gyakorolt hatását vizsgálták és hasonló eredményekről számoltak be. A vizsgált fertőzött csimpánzok közömbösekké váltak a természetes ragadozóik, a leopárdok vizeletére.

A kutatócsapat úgy döntött, hogy hasonló hatásokat keres az embereknél is. A csapat az általuk emberi “infectom”-nak nevezett rendszerre fókuszált, ami kapcsolatot mutathat a paraziták által kiválasztott fehérjék, az emberi mikroRNS, az emberi gazdatest természetes kémiája és a gazdatest- parazita interakciók miatt összezavart anyagcsere útvonalak között.

A kutatók a Chicagó Központú Nemzeti Közreműködéses Veleszületett Toxoplasmosis Tanulmány adatait használta, amiben 246 a fertőzéssel született embert diagnosztizálták és kezelték 1981 óta és részletesen vizsgálták a paraziták okozta biomarkereket és a hozzájuk kapcsolható hatásokat.

A közreműködő intézetek tudósai azt célozták, hogy kiderítsék milyen genetikai változásokkal és fehérje zavarokkal jár együtt a fertőzés emberi agyszövetekből vett elsődleges neurális őssejteknél. A csapat tagja gazdatest genetikai, proteomikai, transzkriptomikai és keringő mikroRNS adatokból építették fel a fertőzés emberi agyra gyakorolt hatásainak modelljét.

A kutatók az általuk “újraalkotás és dekonvolúció”-nak nevezett megközelítéssel azonosították a megzavart útvonalakat, amelyeknek köze van mind a neurodegeneratív betegségekhez és kapcsolatban állnak a parazitával, az agyi rendellenességekkel és a rák bizonyos formáival.

Ezen felül a továbbiakat állapították meg:

  • A Toxoplazmózisos gyerekeknél vannak olyan mikroRNS töredékek, amik például az Alzheimer vagy a Parkinson kórban szenvedőknél vannak jelen.
  • A parazita sikeresen befolyásol 12 emberi szaglóreceptort is, hasonló módon, mint ahogyan a macska-egér vagy a csimpánz-leopárd párosoknál is teszi.
  • Bizonyítékot találtak arra hogy a T. gondii növelheti az epilepszia kockázatát úgy, hogy a GABA jelzőrendszerét befolyásolja.
  • Ezen felül a parazitafertőzés 1178 emberi génben okozott változást, ami közül többnek szerepe van bizonyos rákfajták kialakulásában.

“Az eredményeink betekintést engednek azokba a mechanizmusokba, amik segítségével a parazita előidézheti a kapcsolódó betegségeket bizonyos körülmények között,” írták a kutatásról szóló tanulmányban a szerzők. “Ez a munka egy térképet ad arra, hogy olyan gyógyszereket és védőoltásokat dolgozzanak ki, amikkel kijavíthatóak vagy megelőzhetőek a T. gondii neuropathológiai hatásai az emberi agyra.”

“Ez a tanulmány paradigmaváltó,” mondta Dennis Steinler, a tanulmány társszerzője. “Most már be kell vennünk a fertőző betegségeket a neurodegeneratív betegségek, mint az epilepszia és az idegrendszeri rák egyenletébe. Mindezzel egyidejűleg a tanulmány bizonyos aspektusait át kell fordítanunk megelőzéses kezelésekbe, amibe beletartozhat minden a gyógyszerektől az étkezésen át az életvitelig, hogy lelassítsuk a betegség bekövetkeztét és kialakulását.”

Forrás: nature.com | Kép: Wikipédia

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.