Kiderült hogy a lassú légzés hogyan vezet nyugalomhoz

A Stenford egyetem tudósainak sikerült választ adnia a kérdésre, hogy a lassú légzés miért nyugtat le minket. A választ egy neuron csoport jelentheti aminek a feladata az agy légzésért felelős részéből érkező jelek továbbítása. Kevin Yackle, a kutatás főszerzője, munkatársaival azonosítottak egy maréknyi idegsejtet az agytörzsben amik a légzést az agy állapotához kötik.

Az orvosok néha légzési feladatokat írnak elő a stresszben szenvedő betegeknek. Ehhez hasonlóan a jógában és a meditációban is tradicionálisan fontos szerepe van a légzés irányításának egy megváltozott tudati állapot eléréséhez.

“Ez a tanulmány nagyon érdekes mert sejti és molekuláris választ ad arra ,hogy ez hogyan is működik,” mondta Mark Krasnow, a tanulmányt felügyelő professzor.

A neuron csoport ami a légzést a nyugalomhoz, figyelemhez, izgalomhoz és szorongáshoz köti, az agytörzs mélyén helyezkedik el. Ezt a csoportot eredetileg a tanulmány társszerzője, Jack Feldman, fedezte fel egerekben még 1991-ben, és azóta egy hasonló struktúrát fedeztek fel az embereknél is.

“Ennek a légzési pacemaker-nek bizonyos szemszögből, nehezebb dolga van mint a szívben lévő társának,” mondta Krasnow. “A szív egydimenziós -lassútól a gyorsig – feladatával szemben több eltérő légzési típus létezik: általános, izgatott, sóhajtó, ásító, ziháló, alvó, nevető és szipogó. Kíváncsiak vagyunk, hogy a légzést vezérlő központban különböző neuronok felelősek e ezekért a különböző légzési típusokért.”

Egy megérzést követve Yackle átnézte milyen gének aktiválódnak az egerek agyának a légzés irányításáért felelős részén. Összesen 60 olyan fizikailag eltérő neuront talált, amiket a genetikai aktivitásuk – és a létrejövő fehérjék –  szerint könnyen azonosítani lehetett, viszont az agy vizsgált részét sűrűn behálózzák.

A kutatók most szisztematikusan vizsgálják az egyes neuronok szerepét az egereknél. Az egyedi génjeik és a modern technika segítségével képesek teljes körűen elpusztítani a kiválasztott neuron típust, miután megfigyelhetik ez hogyan hat az állatok légzésére. 2016 a csapat sikeresen azonosította a sóhajtásért felelős neuronok csoportját – a neuronok kiütése eltüntette a sóhajtást, de más légzési formákat nem érintett.

Krasnowés Yackle ezután egy másik 175 neurontípust számláló csoport szerepét igyekezett kideríteni, úgy hogy genetikailag módosított egereket hoztak létre amiknél teljesen hiányzik az ezeket a neuronokat jellemző kettő genetikai kód. Miután eltávolították a neuronokat az eredmény meglepte a tudósokat is. A sóhajtástól megfosztott testvéreikkel szembe ezeknél az egereknél nem találtak hézagot a légzéstípusai között.

“Az elején csalódott voltam,” mondta Yackle.

Viszont néhány nap elteltével észrevettek valamit: az egerek az átlagnál sokkal nyugodtabbak voltak.

“Amikor egy új környezetbe helyeztük őket, amit általánosan szimatolás és felfedezés kísér,” mondta Yackle. “egyszerűen nemtörődöm módon leültek.”

További vizsgálatok során felfedezték hogy annak ellenére, hogy minden légzési típus megmaradta az egymáshoz viszonyított arányuk megváltozott. Sokkal kevesebb volt a gyors szimatolás és több a nyugalomra utaló lassú légzés.

A kutatók arra jutottak hogy ahelyett, hogy ezek a neuronok a légzést befolyásolnák a többi neuron munkája után kémkednek az agy másik részein. Ezt a részt locus coeruleus-nak nevezik és az agy különböző részeinek a felébresztése a feladata: felébredés az alvásból, figyelem fenntartása és bizonyos esetekben a szorongás és a veszélyérzet keltése. Azt már korábban is tudták hogy ez a terület ritmikusan aktiválódik a légzés üteméhez kötve azonban a kutatók most bebizonyították, hogy a neuronok nemcsak súgnak a locus coeruleus-nak, hanem az agy egészére kiható éberségre is hatással vannak.

“Ha valami miatt megnehezedik vagy felgyorsul a légzésünk, arról azonnal tudnunk kell,” mondta Krasnow. “ezért olyan kritikus fontosságú ez a 175 neuron.”

A tudósok reménykednek benne hogy ezeket az eredményeket később képesek lesznek a depresszió, stressz és más negatív érzéseket okozó állapotok kezelésére is felhasználni.

Forrás: sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás