Kiderült, hogy az emberek miért tagadják meg a tudományt

Miért hiszi pár ember azt hogy a Föld lapos?

Sok minden történt 2016-ban, de az egyik legnagyobb kulturális változás a hamis hírek felemelkedése volt. Az ilyen híreknek nincs tudományos alapja és bizonyítékok sem támasztják alá őket (pl. a föld lapos), de tényként jelennek meg bizonyítékokon alapuló és lektorált felfedezések mellett.

A tudósok ennek az új trendnek a ’fordított-felvilágosodás mozgalom’ nevet adták, és rengeteg frusztráció és egymásra mutogatás van azzal kapcsolatban, hogy kit vagy mit kell értük okolni. De egy pszichológus csapatnak sikerült azonosítani néhány kulcsfontosságú tényezőt, ami a tudománytagadást okozhatja – és a dolognak semmi köze ahhoz, hogy mennyire intelligens vagy művelt valaki.

Valójában, a kutatók azt találták, hogy azok, akik elutasítják a tudományos egyetértéseket, például a klímaváltozás, védőoltások biztonsága és az evolúcióval kapcsolatos tények, általánosan ugyanannyira érdeklődnek a tudomány után és annyira műveltek, mint a többiek.

A probléma az, hogy a tényekkel kapcsolatban, az emberek inkább ügyvédként és nem pedig tudósként gondolkodnak, ami azt jelenti, hogy gondosan kiválogatják azokat a tényeket és tanulmányokat, amik azt támasztják alá, amit ők már igaznak gondolnak.

Így ha valaki úgy gondolja hogy nem az emberek okozzák a klímaváltozást, az figyelmen kívül fogja hagyni a sok száz tanulmányt, ami azt alátámasztaná, de viszont ragaszkodni fog mindegyikhez, ami ezt a tényt megkérdőjelezi. Ez a jelenséget a kognitív torzításnak az egyik formája.

Azt figyeltük meg, hogy az emberek elmenekülnek a tények elől, hogy megvédjék azokat a dolgokat amikben hisznek. Ilyenek a vallásos, politikai és egyszerű személyes dolgok is, mondjuk, hogy egy adott személy mennyire választott jó böngészőt magának,” mondta Troy Campbell, az egyik kutató az Oregon Egyetemről.

Az emberek sokkal inkább tekintik relevánsnak azokat a tényeket amik alátámasztják a véleményüket. Amikor a tények a véleményük ellen szólnak, nem feltétlenül veszik őket figyelmen kívül, de kevésbé tartják őket fontosnak.”

Ez a következtetés egy hosszú interjú sorozat és a korábbi kapcsolódó kutatás anyagának meta-analízisén alapul, és a San Antonióban tartott Személyiségért Társaság és a Pszichológia Társaság éves összejövetelén tették közzé egy a hétvégén tartott szinpóziumon.

A cél az volt, hogy felderítsék miért megy rosszul a tudományos kommunikáció 2017-ben, és mit tehetünk, hogy kiküszöböljük a hibát.

A kutatást még nem adták ki, ezért még nem perdöntő, de az eredmények azt mutatják, hogy egyszerűen bizonyítékokkal és adatokkal nem változtathatjuk meg valakinek a nézeteit egy témával kapcsolatban, mivel valószínűleg megvannak a saját ’tényei’, amikel visszavághat.

A kutatók azt javasolják hogy meg kell találni a probléma ’gyökerét’, hogy az emberek miért nem hajlandóak elfogadni a tudományos egyetértést. Meg kell próbálni közös nevezőre jutni hogy új ötleteket mutassanak be.

Szóval honnan is jön a tudomány megtagadása? A probléma legnagyobb része, a kutatók szerint, az hogy az emberek a tudományos következtetéseket politikai vagy társadalmi érdekekkel kötik össze.

Kahan egyik új kutatása azt mutatja, hogy az emberek mindig is válogatósak voltak a tudományos tényekkel kapcsolatban – ez nem egy új jelenség. De a múltban nem volt ekkora a probléma, mivel a tudományos következtetésekkel, a politikai és kulturális vezetők is egyetértettek, és úgy mutatták be őket, hogy azokhoz a társadalomnak fontos érdeke fűződik.

Ma már, a tudományos tényeket fegyverként használják a kulturális fölényért vívott harcban,” mondta Kahn. „és a hatás egy szennyezett tudományos kommunikációs környezet,”.

Mit tehetünk ez ellen?

Ahelyett hogy az emberek hozzáállását nyíltan támadnánk, próbáljuk meg úgy alakítani az üzenetet hogy az az ő motivációjukkal is egybeessen,” mondta Hornsey. „Például a klímaváltozás szkeptikusokkal szemben, meg kell találnunk, hogy mivel értenek egyet és a klímaváltozás üzenetét abban a keretben kell feltüntetnünk.”

A tudósok még mindig egyeztetnek a lektorált tanulmány kiadásának dátumáról, de a munkájukat azért tették előbb közzé a tudományos világ számára, hogy azt addig meg tudják vitatni és tovább tudják terjeszteni.

Hornsey azt nyilatkozta a LA Timesnak hogy a tét túl nagy ahhoz, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyjuk a ’fordított-megvilágosodás mozgalmat’.

A beoltás elleni mozgalom életekbe kerül,” mondta Hornesy. „A klímaváltozással szembeni szkepticizmus pedig lelassítja a nemzetközi reakciót a korunk legnagyobb társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyével szemben.”

Egy olyan korban nőttünk fel, amikor még feltételezhető volt, hogy az okok és következmények felderítése vezet majd el egy fontos probléma megértéséhez, nem pedig a félelem, érdek, tradíció vagy a hit. ”

A klímaváltozással szembeni szkepticizmus és a védőoltások elleni mozgalom térnyerése miatt felismertük, hogy ezek az értékek támadás alatt állnak.”

Forrás: www.sciencealert.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.