Kiderült hogyan terjed a konfliktus a majmok társadalmában

Hogyan terjed egy konfliktus a társadalomban? Az egyik módszer ahogyan erre a terjedésre tekinthetünk, hogy járványként tekintünk rá, ahol az agresszív egyének úgy “fertőznek” meg másokat, hogy rákényszerítik őket a harcra.

Egy több kutatóintézet tudósaiból összeálló csapat a majmok társadalmának dinamikus konfliktusait vizsgálták és felfedezték, hogy a harcok mögött egy összetettebb struktúra áll mint azt korábban gondolták. Amíg az egyszerű elképzeléssel pontosan meghatározható, hogy kik fognak csatlakozni az adott konfliktushoz, azt viszont már nehezebb meghatározni, hogy az meddig fog tartani.

A tudósok szerint ha a konfliktusra ténylegesen járványként tekintünk, akkor a konfliktus ideje nő a “megfertőzött” egyedek számának növekedésével. Más szóval minden új harcoló egyed hozzátesz a harc idejéhez. A kutatók ezt sikeresen igazolták is megfigyelésükkel, azonban az is kiderült hogy nem az egyének irányítják a csata hosszát hanem az egyének közötti kapcsolatok.

Képzeljük el, hogy egy vacsora összejövetelt rendezünk. Milyen hosszú legyen az összejövetel? Ha a meghívottak elfoglaltak akkor lehet, hogy minden résztvevő más időpontban érkezik és lehet, hogy csak egy órát tud maradni. Így minden új meghívott hozzátesz az összejövetel hosszához. Azonban ha elképzeljük, hogy minden ember szeretne mindenkivel beszélni mielőtt el kell mennie és az összejövetel alatt csak egy pár beszélgetés zajlik egyidejűleg, akkor a vacsora addig tart amíg minden pár képes volt beszélgetni egymással.

A tudósok szerint a konfliktusok időtartama is ilyen módon növekszik.  Több egyén, több lehetőséget jelent a párok közötti konfliktusra és ezeknek mind egymástól függetlenül kell megoldódnia.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy minél nagyobb egy konfliktus, annál nagyobb eséllyel vesztik el felette az uralmat. A megfigyelt harcok statisztikájának vizsgálatával arra is rájöttek, hogy a konfliktus hosszára a felek közötti első interakció is komoly hatást gyakorol – meghatározva az egész csata alaphangulatát. Ha a kezdeti összetűzés rövid akkor az egész összecsapás valószínűleg rövid marad.

Egy hosszú kezdeti összecsapás ezzel szemben hosszabb konfliktust eredményez. Ez a “kollektív emlékezet” azt jelenti, hogy a csata közben a csoport egységesen hoz döntéseket a múltbeli események nyomán.

A tudósok szerint létrehozható olyan közbeavatkozás, ami egy harmadik fél bevonásával képes lehet megakadályozni a konfliktus elharapódzását, azzal hogy megfigyelik annak kiindulását és korai szakaszát. Azonban ez felveti a kérdést, hogy mennyire etikus magára hagyni a konfliktust, még úgy is hogy azzal javítható annak későbbi leállítása.

Ahogy a kisebb tüzeknek is hasznos szerepe van abban hogy a száraz bokrok leégetésével megakadályozzák a pusztítóbb tüzeket, úgy a kis harcoknak is hasonló hatása lehet. A harcok folyamatos megfigyelésével külső erők kirobbanthatnak hasznos, enyhe összecsapásokat ezzel megelőzve a káros konfliktusok kitörését.

Forrás: rsif.royalsocietypublishing.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás