Lehetséges, hogy az Északi-sark visszafagyasztható

A klímaváltozás egyik legfélelmetesebb hatása, hogy maga a folyamat öngerjesztő. A széndioxid és más üvegházhatást okozó gázok által keltett globális hőmérséklet emelkedés mellett ott van még az erdőirtás, óceánok elsavasodása és a legfontosabb, az Északi sarkkör jégtakarójának olvadása.

Azonban az Arizona Állami Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint, megoldható lehet, a valaha jéggel takart részek újra fagyasztása. A hatalmas méreteket öltő technika, széllel működtetett pumpákon alapulna, és az elképzelések szerint gátat szabna a felmelegedés által elindított láncreakciónak.

A tanulmány kiemelte azt is, hogy az Északi sark olvadásának jelenlegi sebessége nagy aggodalomra adhat okot. Ráadásul az emberiségnek nincsenek túl jó kilátásai a melegedés megállítására a sarki jég segítsége nélkül.

A jég olvadásának felgyorsulásáról egyre több szó esett az elmúlt évszázadban. A csökkenés ütemét 3,5 és 4,1% közé tették évtizedenként, ami 1979 óta legalább 15 százalékos csökkenést jelent, de a  valóság az, hogy a dolgok ennél sokkal rosszabbak és a jég egyre nagyobb ütemben tűnik el.

Már megfigyeltük hogy a globális átlaghőmérséklet egyenesen arányosan nő a kibocsátott CO2-vel , és az előrelátások alapján ez továbbra is nőni fog, ami  miatt az évszázad végére akár 3 °C os növekedésre is számíthatunk. Ezzel szemben az északi területek az átlagnál nagyobb felmelegedésnek vannak kitéve. A sarkkör jég borította területének a csökkenése minden lehetséges forgatókönyvben szerepel és a legtöbb szerint  2050-re a sarkvidék teljesen jégmentessé válhat.

Az Északi sark gyorsabb melegedése, a jég és a hó fényvisszaverő képességének különbségéből fakad. A frissen hullott hó még a napfény 90%-át visszaveri viszont a vízen úszó és a teljesen elolvadt jég ennek már csak egy sokkal kisebb részét. Így minél több jég olvad el annál több napfény nyelődik el és annál gyorsabban nő a hőmérséklet is.

A másik súlyos probléma az Északi sarkon, a télen kialakuló új jégréteg (“első éves jég”) már csak átlagosan csupán 1 méter vastag. Ahhoz viszont, hogy ez a jégréteg túlélje a nyarat, 2-4 méteres vastagságra van szükség, és az egyre melegebb nyarak miatt az “első éves jég” rétegek sokkal gyakrabban olvadnak el, minthogy elérnék  a megfelelő vastagságot. Amíg 1980-ban a sarkvidék jegének 50-60% volt úgynevezett “többéves jég” 2010-re ez az érték már csak 15%.

Ezt figyelembe véve a kutatók egy lehetőséget fontolgatnak, amivel megnövelhetik az “első éves jég” esélyeit a nyár túlélésére. A tervek szerint szél energiával hajtott pumpákat helyeznek el, amik vizet pumpálnának a felszínre a téli időszakban, így növelve az esélyt a megmaradásra.

A számítások szerint a szélsebesség annyi energiát termelhet amivel óránként akár 27 tonnányi viz is megmozgatható. A remények szerint ez a hatás elég lesz arra hogy feljavítsák a jég esélyeit a nyári meleggel szemben és hosszútávon ez egy fordított irányú láncreakciót válthat ki, ami segíthet a sarkvidék méretének normalizálódásában.

Ehhez természetesen pénzre lesz szükség és nem is kevésre. A számítások szerint évente 500 milliárd dollárra lenne szükség a projekt sikeréhez. Amíg ez hatalmas összegnek tűnhet, a tudósok szerint ezzel akár billiárdokat takaríthatnának meg és rengeteg életet menthetnénk vele.  A világ 78 billiárd dolláros GDP-jéhez képest ez az összeg csupán 0,64%.

Még rengeteg részletet kell kidolgozniuk a kutatóknak, de az elmélet ésszerűen hangzik, és mivel a jég fogyatkozása az egyik legnagyobb oka a globális felmelegedésnek, teljesen érthető miért épp ezzel kezdenék.

Forrás: universetoday.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.