Megtalálták a választ az arany rejtélyére

Az aranynak nagyra becsülik az értékét és az elektronikában a jó vezető tulajdonságát, de a tudományos kísérleteknél is fontos szerepe van.

Az atom feltérképezésénél például Ernest Rutherford egy vékony arany fóliát használt. A kísérletekben tanúsított hasznossága mellet, a tudósok felfigyeltek rá, hogy atomi szinten nem mindig úgy viselkedik, mint ahogy azt korábban feltételezték.

A tudósok nem szeretik, ha valamit nem tudnak megmagyarázni, így egyre nagyobb vita alakult ki a szakma nagyobb elméi között arról hogy miért is különleges az arany. Sajnos a rejtély mostanáig nem lelt megoldásra, még az általános atomi tulajdonságok terén sem.

Peter Schwerdtfeger a New Zealandi Felsőfoku Tanulásért Intézet megbízott vezetője és megkülönböztetett professzora, munkatársai segítségével, sikeresen lerántotta a leplet a rejtélyről és pontos számításokkal állt elő, amivel végre ismét össze lehet kötni az elméletet a gyakorlattal.

A tudományban a pontosság létfontosságú még a legegyszerűbb kísérleteknél is. Például ha legurítunk egy labdát egy lejtőn, meg tudjuk mérni a lejtő meredekségét, a labda súlyát, a szélirányt, stb., és ezekkel meg tudjuk jósolni milyen gyorsan ér le a labda a lejtő aljára. Minél pontosabbak ezek a mérések és számítások, annál pontosabban tudjuk megmondani a labda sebességét a tényleges sebességhez képest.”

Az arany rejtélyesebb és ennél egy kicsit összetettebb módon mérhető a kvantum természete miatt, de még egyszerű kísérleteknél is, például elektron -leadás, -felvétel, továbbra is összefüggéstelen maradt. A mi számításaink azért fontosak, mert minél pontosabb a számolás annál megbízhatóbb eredményeket kapunk”, mondta Schwerdtfeger.

A csapatnak sikerült lecsökkentenie a törést az elmélet és gyakorlat között pusztán egy pár mili-elektronvoltra, ami egy hatalmas ugrás az előző eredményekhez képest. Ezt a sikert a más tudósok által figyelmen kívül vett, Feynman megközelítéssel, érték el, ami az elektromos mező kvantálását figyeli meg – nagy figyelmet szentelve arra, hogy a fény és az anyag hogyan hat egymásra.

Ez a tudás alkalmazható lehet, hogy tovább javítsa az előrejelzéseket a kutatásokban, nem csak az arany, de más nehézfémek esetében is” mondta Schwerdtfeger professzor.

A kutatás 10 év együttműködésének a gyümölcse. A csapat többi tagja: korábbi Massey doktorátus után lévő Dr Anastasia Borschevsky, aki ma már a Van Swinderen Részecske Fizika és Gravitáció Intézetnél van, Dr Epharim Eliav és Dr Uzi Kaldor a Tel Aviv Egyetemről, és Dr Lukas Pasteka a Massey Egyetemről.

A tanulmány a Physical Review Letters neves tudományos folyóiratban jelent meg az Amerikai Fizikusok Szövetsége és a folyóirat szerkesztője is kiemelte a cikket.

Forrás: phys.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás