Sokkal kevesebb földszerű bolygó lehet mint azt korábban gondolták

A tudósok tovább ostorozzák a lehetőséget, hogy életet találjunk a Földön kívül, azt állítva, hogy a bolygónk szokatlan módon képes lehetővé tenni a folyékony víz létét a bolygó felszínén – ami az élet alapfeltétele lehet.

Eddig úgy gondolták a távoli bolygók, amelyek a napunkhoz hasonló csillagok körül keringenek mind átesnek egy vízben gazdag időszakon.

Ez akkor következik be amikor a még fiatal, halovány csillag körül keringő élettelen jeges bolygó – mint amilyen a korai Föld is volt – elkezd felmelegedni, ezzel elkezdve elolvasztani a körülötte megfelelő távolságban – az úgynevezett “Goldilocks” zónába eső – keringő bolygók jegét.

Az elmélet szerint idővel a naprendszerünkben lévő Európa – a Jupiter egyik holdja – és az Enceladus – a Szaturnusz egyik holdja – jeges felszíne is felengedhet, ahogy ez a naprendszerünkön kívüli exobolygókkal is megtörténhet.

De az új tanulmányt végző csapat szerint ez lényegesen valószínűtlenebb mint azt korábban gondolták. Jun Yang, a Pekingi Egyetemről, csapatával klimatológiai modelleket használt hogy leszimulálja a jeges bolygók fejlődését.

A légkörben lévő üvegházhatást okozó gázok nélkül, akkora mennyiségű energiára lenne szükség a bolygó felolvasztására hogy a bolygó a jeges állapotából egyből a pokolian forróvá válna, teljesen kihagyva az életre alkalmas fázist.

“Azt találtuk hogy a sztelláris fluxusok amelyek a bolygó eredeti hógolyó állapotának a leküzdéséhez szükségesek, jelentős víz vesztéshez vezetnek, ezzel kizárva a bolygó lakhatóságát,” írta a csapat.

Így a tudósok szerint a legtöbb jeges bolygó lehet, hogy soha nem esik át a Földihez hasonló lakható állapoton és szerintük az Európa és az Enceladus is jó eséllyel jéggolyóból tűzgolyóvá alakul majd, amikor a nap eléri a szuper-meleg vörös óriás korát több milliárd év múlva.

A csapat szerint a Földet a vulkáni működés megindulásakor kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mentették meg ettől a sorstól 600-800 millió évvel ezelőtt. Így a Földnek kevesebb energiára volt szüksége a jég elolvadásához ezzel létrehozva egy mérsékelt hőmérsékletű időszakot a szélsőségesen hideg és szélsőségesen meleg között.

Az üvegházhatást okozó gázok – amelyek természetesen jelen vannak a földi légkörben, de a fosszilis szén elégetésekor is felszabadulnak – tartják elég melegen a bolygót, hogy az élet fennmaradhasson.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás