Taneszköz lett a hírhedt náci doktor, Josef Mengele csontváza

Josef Mengele, a hírhedt Náci orvos, aki az emberkísérletei miatt vált közismerté, amiket többek között a 2. Világháború alatt hajtott végre az Auschwitzi koncentrációs tábor rabjain – köztük gyerekeken is. Mára ő maga lett orvosi vizsgálatok alanya.

Mengele a háború után elmenekült Európából és Brazíliában töltötte száműzetését, ahol 1979-ben halt meg. A maradványai azóta a São Paulo Egyetemhez kerültek, hogy segítsék a hallgatók kriminalisztika tanulmányait.

Az ötlet Daniel Romero Muñoz patológustól származik – aki az egyike volt azon kutatóknak, akik azonosították Mengele csontvázát, amikor azt 1985-ben exhumálták, ő jelenleg az egyetem orvosi karának előadója.

A csontok sokat segítenek abban hogy megtanítsuk hogy kell egy személy maradványait a személyhez köthető adatok és dokumentumok tükrében megvizsgálni,” mondta Muñoz az Egyesült Sajtónak.

Mengele 1985-ös azonosítása – amit 1992-ben DNS vizsgálat is megerősített – egy nemzetközi közreműködés eredménye volt, amiben az USA, Nyugat Németország és Izrael vett részt. A közreműködés célja az orvos megtalálása volt, aki ekkor már több mint 4 évtizede menekült sikeresen a 2. Világháború következményei elől.

De az együttműködés ellenére is, a talált csontok több mint 30 évet töltöttek a São Paulo Igazságügyi Orvosi Intézet raktárában, miután az orvos családja megtagadta a maradványok Németországba történő szállítását.

Muñoz is csak sokkal később jött rá a „Halál Angyalaként” elhíresült ember maradványai milyen figyelemre méltó segédeszközök lehetnek a tanításban.

Mengele maradványait nem a férfi szörnyű történelme teszi tökéletessé a orvosi vizsgálatra, hanem az igazságügyi orvostani nyomok a testen, amik a háborús szolgálat és a száműzés alatt elszenvedett egészségügyi problémák folyamán jöttek létre.

Például a maradványok megvizsgálásakor észrevehető hogy a medence bal oldala valamikor eltört”, mondta Muñoz.

Ezt a sérülést pedig össze lehet kötni a háborús feljegyzésekkel, amik szerint Mengele egy motoros balesetben eltörte a medencéjét még Auschwitzben.

Mengele koponyáján pedig a bal arccsontnál egy kis lyuk nyomait lehet felfedezni, ami egy hosszan-tartó orrmelléküreg gyulladás öröksége. Ez volt egyébként az egyik leghasznosabb nyom a csontváz azonosításában.

Ha a diákok még közelebbről vizsgálják a maradványt, feltűnhet Mengele fogászati tályogjainak a nyomai – beszámolók alapján az orvos egy borotvapengével kezelte magát.

De amíg Mengele maradványait az új nemzedék tudósai vizsgálják, a Holocaust túlélői még mindig küzdenek a gyötrelmes kísérletekkel, amiknek a férfi vetette alá őket több évtizeddel ezelőtt.

Forró vízbe kellet fürödnöm ami miatt elveszítettem a hajamat és a bőröm is megégett. Amikor azt kiáltottam, hogy túl meleg, azt mondta, ha nem maradok a vízbe, akkor meg fog ölni,” mondta Cyrla Gewertz Holocaust túlélő, aki később São Pauloba emigrált. „Ez a perverz kínzás még nem volt neki elég. A meleg víz után átraktak egy jég hidegbe. Ez életem végéig nem fogom elfelejteni.

Más Mengele kísérletek még ennél is sokkal borzasztóbbak voltak, többek között festéket injekcióztak gyerekek szemébe, újszülötteket éheztettek, hogy kiderítsék meddig képesek túlélni étel nélkül, és egészen addig vetemedtek, hogy ikreket varrjanak egymáshoz, hogy a sziámi ikerséget kutassák.

Ezen felül még több ezren voltak azok is, akiket a kísérleteket túlélve, Mengele gázkamrába küldött.

A São Paulo Egyetem kutatói azt remélik, hogy a kriminológiai tudomány mellet Mengele maradványai abban is segíthetnek a diákoknak, hogy többet tudjanak meg a történelem Náci tudósairól – és a hatásokról, amit okoztak.

Orvosok, pszichiáterek és más vezető tudósok álltak a 3. Birodalom szolgálatába, és kölcsönözték tudásukat, hogy kizárják az alsóbbrendű fajnak megbélyegzett etnikai csoport tagjait,” mondta Luiza Tucci Carneiro az egyetem Etnikumok, Rasszizmus és Kiközösítés Tudományi Karának történésze.

A kizárásokhoz, amik népirtásig fajultak.

Forráswww.sciencealert.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás