2,7 millió éves jégmintát vettek az Antarktisz jegéből

A Princeton Egyetem, a Scripps Óceántani Intézet, a Maine Egyetem és az Oregon Állami Egyetem kutatóiból összeálló csapatnak sikerült lefúrnia és begyűjtenie egy 2,7 millió éves jégmintát az Antarktiszról.

Nem olyan régen még a tudósok úgy gondolták, hogy mindkét sarkkörben maximum 800000 éves mintákat lehet venni – ezt azért gondolták mert a bolygó közepéhez való közelség megolvasztja a jeget.

Azonban a Princeton Egyetem által vezetett kutatócsapat pár éve felfedezett egy új típusú, a korábbiaknál lényegesen öregebb, úgynevezett kék jeget. A jég gleccsereket alkot, amelyek a hó hosszú idő alatt történő összenyomódásából jönnek létre és a légbuborékok kipréselődése a jégnek kékes színt kölcsönöz. Azonban ennek a jégnek egy másik tulajdonsága is van. Az idő folyamán a fenékhez közel lévő réteg felnyomódik, ezzel megmenekülve az elolvadástól.

A gleccserek jegéből történő mintavétel egyik nagy problémája, hogy a minták kora nehezen meghatározható – általánosan a kor meghatározás a rétegek számlálásával történik, ami ebben az esetben nem lehetséges. Ez az öreg jég, a benne lévő kálium és argon vizsgálatával határozható meg – ez sajnos pontatlanabb mint a rétegek számlálása és a tudósok szerint akár 100000 évet is tévedhet. Az első kék jégből történő mintavétel 128 méteres mélységről történt, amíg a legújabb minta 205 méter mélyről jött – és a kora valószínűleg az előző minta kétszeresét is elérheti.

A jég minták azért fontosak mert a hosszú idejű összenyomódás ellenére is vannak bennük buborékok, amik vizsgálata megmutatja milyen volt régen a légkör összetétele. A 2,7 millió éves minták egy bizonyítékkal szolgálnak a a jégkorszak előtti idő éghajlati viszonyairól és talán arra is magyarázatot adhatnak, hogy mi indította el őket. A csapat korai vizsgálatai már megmutatták, hogy az akkori időben a levegő szén-dioxid szintje nagyjából 300 ppm volt, ami lényegesen alacsonyabb a mai 400 ppm-nél. Azonban a kutatók szerint a felfedezés azért olyan izgalmas mivel ezek alapján lehetséges még ennél is öregebb -akár 5 millió éves – minták létezése is.

Forrás: sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..