30 hónapos kutatás vizsgálta a kripto fizetőeszközök rendszerének energiaigényét

Egy új kutatás szerint egy dollárnyi kriptopénz kivonása háromszor annyi energiát vesz igénybe mint amennyivel egy dollárnyi aranyat ki lehetne bányászni.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint mára több száz fajta különböző digitális fizetőeszköz létezik, aminek a ‘kibányászásáért’ hatalmas szerver farmok felelnek, melyeknek több mint fele Kínában van.

A virtuális, viszont valódi értékkel rendelkező, fizetőeszközök létrehozásának így egy gyakran figyelmen kívül hagyott környezetvédelmi ára is van. A becslések szerint az iparág energiaigénye mára már – még a népszerűségük relatív visszaesése mellet is – bizonyos országok teljes fogyasztásával vetekszik. Például a csapat elmondása szerint 2018-ban a bitcoin hálózata valószínűleg több energiát használt fel mint Dánia.

A legutolsó elérhető adatok szerint Dánia 2015-ben összesen 31,4 milliárd kilowattóra, amíg a bitcoin ez év július elsejéig már megközelítőleg 30,1 milliárd kilowattórát használt fel.

Mivel a kriptopénz bányászat sokkal kompetitívebbé vált, így mára már több ezer számítógépek alkotta számítógép hálózatokra van szükség, az intenzív számítási feladatok minél gyorsabb végrehajtásához.

A gyorsaság azért nagyon fontos mivel az érméket az kapja, aki legelőbb fejezi be a számítást, ami az adott kripto pénznemben történő fizetést igazolja.

Jelenleg a legnépszerűbb 100 kripto pénznem teljes piaci értéke 200 milliárd dollárnak felel meg – aminek a felét egyedül a bitcoin adja.

A kutatók célja az volt, hogy annak ellenére, hogy a bányászat során digitális terméket hoznak létre, a hatalmas felhasznált elektromosság miatt az a környezetre is káros hatású lehet, hasonlóan az emberek milliói által digitálisan nézett videókkal és hallgatott zenékkel.

A kutatás során a tudósok azt az átlagos energiamennyiséget határozták meg, amivel a legnépszerűbb négy kriptopénzből egy dollárnak megfelelő mennyiséget tudnak létrehozni a 30 hónapos kísérleti idejük során.

A kapott adatokat a kutatók a fém kitermeléshez szükséges energiamenyiséghez is összehasonlították, ami alapján energetikai szempontból az arany, a platina és a réz kitermelése is olcsóbban megoldható, viszont az alumíniumé számottevően drágább.

A virtuális pénznemek környezetkárosító hatását tovább emeli, hogy a létrehozásukhoz használt számítógépek lényegesen gyorsabban elhasználódnak és szemétté válásukkal veszélyes anyagok juttat a környezetbe.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.