Kategóriák Természet

40000 éve nem láthatta senki ezt a tájat

A Colorado Egyetem kutatói szerint a kanadai gleccserek visszavonulása miatt 40000 év után most először látható eredeti valójában a táj, ahogy a térség 115000 éves viszonylatban legmelegebb évszázadát éli.

A kutatás során a Grönland nyugati részén lévő Baffin szigeten lévő jégsapkákból gyűjtött növényi maradványok korát határozták meg. A szigeten az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb nyári felmelegedést mértek – ami egybevág azzal, hogy világszerte a sarkvidéki területek felmelegedése kettő-háromszor olyan mértékű mint a Föld más részein. Ennek természetes velejárója, hogy folyamatosan fogynak a gleccserek és a jégtakaró.

Baffin a Föld ötödik legnagyobb szigete és fjordokkal elválasztott magas fennsíkok alkotják. A fennsíkok felszínét jég borítja, ami folyamatos jelenléte miatt képes volt megőrizni az évezredekkel ezelőtt a területet beborító mohákat és zuzmókat.

A kutatók most a területeknek azon részén gyűjtöttek mintákat, ahol az ősi növények már a visszavonuló jég miatt a felszínre – vagy annak közelébe – kerültek. Mivel a halott növények a jég nélkül csak rövid ideig maradnak meg, így a kormeghatározásuk, megmondja, hogy a területen legutóbb mikor volt ilyen meleg a nyár.

A kutatók még augusztusban összesen 48 növény mintát gyűjtöttek össze, a terület különböző magassági és jéggel való borítottsági szintjei mellett. Mindezen felül a csapat az összes vizsgálati területen a területet takaró homokból is mintát vett, amivel még tovább tudták pontosítani a jégtakaró korát.Az eredmények szerint a növények megközelítőleg 40000 éve már a jég alatt lapulnak.

A kutatók elmondása szerint az eredmények más Grönlandon végzett vizsgálatokkal történő összevetése után megállapították, hogy a mai hőmérséklet az elmúlt 115000 év legmelegebb időszaka lehet, amíg az előrejelzések szerint Baffin a következő évszázadokban teljesen jégmentessé válhat.

Továbbá mivel a növények kora nagyon hasonló volt a különböző területeken, így a kutatók szerint az olvadás akkora mértékű, hogy a különböző magasságú területeket is ugyanolyan mértékben érinti.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.