Kategóriák Természet

A bálnák és a delfinek kultúrája és társadalma, nagyban hasonlít az emberekéhez

A bálnák és a delfinek (Cetacea) szoros szociális csoportokban élnek, összetett kapcsolatokat építenek ki, képesek kommunikálni egymással és még – az emberekre jellemző – területi dialektusok is kialakulnak náluk.

Egy új nagyméretű tanulmányban kapcsolatot találtak a cetek rendjében az összetett kultúra, a viselkedés és az agyuk mérete között.

A kutatás a Manchester Egyetem, a Brit Kolumbia Egyetem, a Londoni Közgazdaság és Politika Tudományi Iskolája (LSE) és a Stanford Egyetem közreműködésével történt.

A tanulmány az első átfogó vizsgálat, aminél a cetek agyméretét a szociális viselkedésükkel rögzítették. A csapat összesen 90 különböző cetfajról gyűjtött adatokat és tagadhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az állatok az emberi kultúrára is megtalálható, kifinomult szociális és együttműködési tulajdonságokkal bírtak.

A tanulmány megmutatja, hogy ezek a szociális és kulturális jellemzők kapcsolatban vannak az állatok agyának méretével és az enkefalizációval – ami az állat teljes testtömegéhez viszonyított agyi tömege.

A viselkedésbeli hasonlóságok között sok olyan jellemző is megjelenik ami az embereknél és más főemlősöknél is jelen van. Ilyenek például az összetett szövetségek – együttműködés egy közös cél reményében -, a vádaszati technikák átadása, közös vadászat, összetett hangkibocsátást területre jellemző dialektusokkal, vokális utánzás, egyénekre jellemző egyedi fütyülés, fajokon is átívelő együttműködés, más utódainak a gondozása és a játszás.

“Emberekként a képességünk, hogy társadalmilag érintkezzünk másokkal és kapcsolatokat alakítsunk ki lehetővé tette számunkra, hogy meghódítsunk szinte minden ökoszisztémát és környezetet a bolygón. Ismerjük azt is hogy a bálnák és delfinek is kiemelten nagy és kifinomult aggyal rendelkeznek és ezért egy hasonló tengeri kultúrát építettek ki,” mondta Susanne Shultz, a Manchester Egyetem evolúciós biológusa.

“Ez azt jelenti, hogy a tengeri emlősök agyának, társadalmi szerkezetének és a viselkedési gazdagságának egyértelmű koevolúciója, egy egyedi és lenyűgöző párhuzamot állít a nagy agyú és hiperszocializált szárazföldi emberek és más főemlősök között. Sajnos, soha nem fogják leutánozni a hatalmas metropoliszainkat és technológiáinkat, mivel nem fejlődött ki náluk a szembefordítható hüvelykujj.”

A kutatócsapat az adatok segítségével letesztelte a szociális agy hipotézist és a kulturális agy hipotézist is, amik olyan fejlődési elméletek, amiket a főemlősök és más szárazföldi emlősök nagyméretű agyának eredetének megmagyarázásara alkottak meg.

Az elméletek szerint a nagyméretű agyak az összetett és információkban gazdag szociális környezet miatt alakultak ki. Azonban ez volt az első próbálkozás arra, hogy ezt az elméletet a tengeri emlősökön is megpróbálják demonstrálni ilyen méretekben.

“Ez a kutatás nem csak a bálnák és delfinek intelligenciájának vizsgálatáról szól, hanem jelentős antropológiai következményei is vannak. Annak érdekében, hogy közelebb jussunk az emberi viselkedés általánosabb elméletéhez, először azt kell megértenünk, hogy miben különböznek az emberek már állatoktól. És ehhez szükségünk van egy kontrollcsoportra. A főemlősökhöz viszonyítva a cetek egy “idegenebb” kontroll csoport,” mondta Michael Muthukrishna, az LSE docense.

“A ceteknek több összetett szociális viselkedési formája is van, ami hasonló az emberekhez és más főemlősökhöz. Azonban az agyuk felépítése lényegesen különbözik a miénktől, emiatt sok kutató úgy gondolja, hogy a bálnák és a delfinek nem érhetnek el magasabb kognitív és szociális képességeket. Én úgy gondolom, hogy a kutatásunk megmutatja hogy egyáltalán nem ez a helyzet. Hanem egy új kérdés merül fel: Hogyan képesek merőben eltérő agyi struktúrák különböző fajoknál mégis nagyon hasonló kognitív és szociális viselkedést előhívni?”

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hanggal és fénnyel együtt értek el hatalmas adatátviteli sebességet

Kutatók áttörést értek el a terahertz-es kvantum lézerek terén, melyekkel így már akár 100 Gbit/s-es adatátviteli sebességet is el tudtak…

2020-02-18

Megfelelő stimulációval is ‘felébreszthető’ az öntudat

Az idegtudomány egyik központi kérdése, hogy mi is az öntudat és hogy az agy mely részéből ered. Egy új kutatás…

2020-02-18

Már karnyújtásnyira van a fotoszintézis teljes megértése

A növények már több száz millió éve nyerik éltető energiájukat a napból, viszont az algák és a fotoszintetizáló baktériumok még…

2020-02-11

Az egyik eddigi legnagyobb rákkutató projekt megmutatja milyen mutációk állnak a betegségek mögött

Egy hatalmas nemzetközi tanulmány keretében rögzítik a rákos megbetegedések kiváltó okait, ezzel azt célozva, hogy olyan DNS hibákat tudjanak kimutatni,…

2020-02-11

A Föld keringési pályájának megváltozása is komoly szerepet játszott a tömeges kihalásokban

Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a globális klímaváltozás mögött az emberi tevékenységek hatásai rejlenek és ezzel fokozatosan közelítünk a hatodik…

2020-02-11

Egyes darazsak képesek az arcfelismerésre

Egy darázs faj tagjai képesek megkülönböztetni társaikat az arcuk alapján. Ez a rovarok körében rendkívül ritka és a faj csoportos…

2020-02-03

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom