Kategóriák Természet

A bálnák és a delfinek kultúrája és társadalma, nagyban hasonlít az emberekéhez

A bálnák és a delfinek (Cetacea) szoros szociális csoportokban élnek, összetett kapcsolatokat építenek ki, képesek kommunikálni egymással és még – az emberekre jellemző – területi dialektusok is kialakulnak náluk.

Egy új nagyméretű tanulmányban kapcsolatot találtak a cetek rendjében az összetett kultúra, a viselkedés és az agyuk mérete között.

A kutatás a Manchester Egyetem, a Brit Kolumbia Egyetem, a Londoni Közgazdaság és Politika Tudományi Iskolája (LSE) és a Stanford Egyetem közreműködésével történt.

A tanulmány az első átfogó vizsgálat, aminél a cetek agyméretét a szociális viselkedésükkel rögzítették. A csapat összesen 90 különböző cetfajról gyűjtött adatokat és tagadhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az állatok az emberi kultúrára is megtalálható, kifinomult szociális és együttműködési tulajdonságokkal bírtak.

A tanulmány megmutatja, hogy ezek a szociális és kulturális jellemzők kapcsolatban vannak az állatok agyának méretével és az enkefalizációval – ami az állat teljes testtömegéhez viszonyított agyi tömege.

A viselkedésbeli hasonlóságok között sok olyan jellemző is megjelenik ami az embereknél és más főemlősöknél is jelen van. Ilyenek például az összetett szövetségek – együttműködés egy közös cél reményében -, a vádaszati technikák átadása, közös vadászat, összetett hangkibocsátást területre jellemző dialektusokkal, vokális utánzás, egyénekre jellemző egyedi fütyülés, fajokon is átívelő együttműködés, más utódainak a gondozása és a játszás.

“Emberekként a képességünk, hogy társadalmilag érintkezzünk másokkal és kapcsolatokat alakítsunk ki lehetővé tette számunkra, hogy meghódítsunk szinte minden ökoszisztémát és környezetet a bolygón. Ismerjük azt is hogy a bálnák és delfinek is kiemelten nagy és kifinomult aggyal rendelkeznek és ezért egy hasonló tengeri kultúrát építettek ki,” mondta Susanne Shultz, a Manchester Egyetem evolúciós biológusa.

“Ez azt jelenti, hogy a tengeri emlősök agyának, társadalmi szerkezetének és a viselkedési gazdagságának egyértelmű koevolúciója, egy egyedi és lenyűgöző párhuzamot állít a nagy agyú és hiperszocializált szárazföldi emberek és más főemlősök között. Sajnos, soha nem fogják leutánozni a hatalmas metropoliszainkat és technológiáinkat, mivel nem fejlődött ki náluk a szembefordítható hüvelykujj.”

A kutatócsapat az adatok segítségével letesztelte a szociális agy hipotézist és a kulturális agy hipotézist is, amik olyan fejlődési elméletek, amiket a főemlősök és más szárazföldi emlősök nagyméretű agyának eredetének megmagyarázásara alkottak meg.

Az elméletek szerint a nagyméretű agyak az összetett és információkban gazdag szociális környezet miatt alakultak ki. Azonban ez volt az első próbálkozás arra, hogy ezt az elméletet a tengeri emlősökön is megpróbálják demonstrálni ilyen méretekben.

“Ez a kutatás nem csak a bálnák és delfinek intelligenciájának vizsgálatáról szól, hanem jelentős antropológiai következményei is vannak. Annak érdekében, hogy közelebb jussunk az emberi viselkedés általánosabb elméletéhez, először azt kell megértenünk, hogy miben különböznek az emberek már állatoktól. És ehhez szükségünk van egy kontrollcsoportra. A főemlősökhöz viszonyítva a cetek egy “idegenebb” kontroll csoport,” mondta Michael Muthukrishna, az LSE docense.

“A ceteknek több összetett szociális viselkedési formája is van, ami hasonló az emberekhez és más főemlősökhöz. Azonban az agyuk felépítése lényegesen különbözik a miénktől, emiatt sok kutató úgy gondolja, hogy a bálnák és a delfinek nem érhetnek el magasabb kognitív és szociális képességeket. Én úgy gondolom, hogy a kutatásunk megmutatja hogy egyáltalán nem ez a helyzet. Hanem egy új kérdés merül fel: Hogyan képesek merőben eltérő agyi struktúrák különböző fajoknál mégis nagyon hasonló kognitív és szociális viselkedést előhívni?”

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.