Kategóriák Természet

A bálnák ősének maradványai új dolgokat árul el a faj fejlődéséről

A Michigan Egyetem paleontológusai egy új bálnafaj maradványaira bukkantak, ami segíthet megérteni, hogy a bálnák ősei hogyan tértek vissza a vízi életmódra és ezzel hogyan változtak meg a végtagjaik.

Az Aegicetus gehennae névre keresztelt faj 35 millió éves maradványát még 2007-ben találták az egyiptomi sivatagban. Az eredmények szerint a faj teste és farka már jól alkalmazkodott az úszó életmódhoz – hasonlóan például a mai krokodilokhoz.

Ezzel a faj egyfajtaátmenetet képez a bálnák szárazföldi ősei és a mai bálnafajok között. Ezt a csoportot Protocetidae néven ismerik és tagjai részlegesen vízi életmódot folytattak 56 és 33 millió évvel ezelőtt. A csoport tagjainak maradványaira már Afrikában, Ázsiában és Amerikában is bukkantak régészek.

Amíg a mai bálnák már teljesen vízi életmódot folytatnak, addig a Protocetidae csoport tagjai még képesek voltak kimenni a szárazföldre és úszás közben a végtagjaik, nem pedig a farkuk dominált.

Az új faj maradványainak vizsgálata szerint viszont ez a faj tagjai már egyszerre támaszkodtak a végtagjaikra és megerősödött farkukra – egy lépéssel közelebb kerülve a modern bálnákhoz.

A vizsgálati eredmények szerint az Aegicetus az eddig felfedezett legfiatalabb tagja a Protocetidae csoportnak. A faj jellemzésében hatalmas segítségé volt a kutatók számára, hogy az egyed csontvázának több mind kétharmada fennmaradt – aminek hiányzó részit egy kevésbé ép másik egyed maradványaival egészítették ki.

Az egyed valószínűleg hím volt 3,6 méteres hosszal és több mint 900 kilogramm súllyal. A csontjai alapján a fajnál már látható a hátsó lábak elcsökevényesedése – ezzel is mutatva a farokkal történő úszás dominánssá válását.

A maradványt az egyiptomi Wadi Al Hitan (“Bálnák völgye”) területén találták ami Az UNESCO Világ Örökség része és eddig több jó állapotban lévő bálna maradványt találtak itt.

Forrás: journals.plos.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hanggal és fénnyel együtt értek el hatalmas adatátviteli sebességet

Kutatók áttörést értek el a terahertz-es kvantum lézerek terén, melyekkel így már akár 100 Gbit/s-es adatátviteli sebességet is el tudtak…

2020-02-18

Megfelelő stimulációval is ‘felébreszthető’ az öntudat

Az idegtudomány egyik központi kérdése, hogy mi is az öntudat és hogy az agy mely részéből ered. Egy új kutatás…

2020-02-18

Már karnyújtásnyira van a fotoszintézis teljes megértése

A növények már több száz millió éve nyerik éltető energiájukat a napból, viszont az algák és a fotoszintetizáló baktériumok még…

2020-02-11

Az egyik eddigi legnagyobb rákkutató projekt megmutatja milyen mutációk állnak a betegségek mögött

Egy hatalmas nemzetközi tanulmány keretében rögzítik a rákos megbetegedések kiváltó okait, ezzel azt célozva, hogy olyan DNS hibákat tudjanak kimutatni,…

2020-02-11

A Föld keringési pályájának megváltozása is komoly szerepet játszott a tömeges kihalásokban

Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a globális klímaváltozás mögött az emberi tevékenységek hatásai rejlenek és ezzel fokozatosan közelítünk a hatodik…

2020-02-11

Egyes darazsak képesek az arcfelismerésre

Egy darázs faj tagjai képesek megkülönböztetni társaikat az arcuk alapján. Ez a rovarok körében rendkívül ritka és a faj csoportos…

2020-02-03

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom