Kategóriák Természet

A bonobó nőstények segítik egymást a szülésben

A Pisa Egyetem és a CNRS/Université Claude Bernard Lyon kutatócsapata megfigyelte, hogy a fogva tartott bonobó nőstények hogyan segítenek egymásnak világra hozni az újszülötteket. A tanulmányukban a csapat leírja a megfigyeléseiket erről az általuk egyfajta ‘bábaságnak’ nevezett viselkedésről.

Eddig úgy gondoltuk, hogy az ember az egyetlen faj, aminek egyedei képesek fizikailag is segíteni egymásnak az utódok világra hozatalában. Azonban ez most megdőlt, mivel a kutatók szemtanúi lehettek, hogy a fogságban élő bonobók is több esetben segítettek egymásnak a szülésben.

A bonobók a legközelebbi rokonai az embereknek és ahogy azt többször megfigyelték ezek a főemlősök nagyon szociális természetűek – még a csimpánzoknál is jobban. A csapat megjegyezte, hogy már korábban is született egy leírás arról, ahogy a nőstény majmok körülvették az éppen szülő társukat, viszont a most leírt viselkedések ennél lényegesen nagyobb részvételről számolnak be.

Amikor egy nőstény vajúdni kezd, több nőstény a közelébe megy és a szülés során távol tartják a szülő társuktól a hím bonobókat és a legyeket – ezzel valószínűleg a fertőzéseket igyekezve elkerülni.

A viselkedést hollandiai és francia főemlős parkokban is megfigyelték. A csapat továbbá arról is beszámolt, hogy a segítő nőstények megszagolták a magzatvizet és igyekeztek elkapni a világra jött utódot. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a ‘bábák’ egy része már korábban maga is átesett szülésen – így már rendelkeztek valamekkora ismerettel arról, hogy mire is számíthatnak.

A nőstények közötti kötelék igen erős a bonobóknál – a nőstények uralják a hímeket a közösségeikben – és a csimpánzoktól eltérően – akik magányosan elvonulva hozzák világra utódaikat – a nőstény bonobók ezt is közösen csinálják, egymásnak segítve.

A kutatók szerint a ‘bába’ viselkedés valószínűleg az emberek, a bonobók és a csimpánzok közös ősénél fejlődött ki, viszont a csimpánzoknál valamilyen okból eltűnt – valószínűleg amikor kevésbé szociális pályára tértek. A bonobók igen intelligensek és szociálisak – többször figyelték meg például, hogy megosztják az élelmet egymással, illetve azt is, hogy más állatokkal, például csimpánzokkal is igyekeznek kommunikálni.

Forrás: ehbonline.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

A fertőzések miatt jelenhettek meg az első melegvérű állatok

A láz hat millió évvel ezelőtt jelent meg az akkori állatoknál, mint a fertőzésekre adott immunválasz. Ezek az állatok viszont…

2019-06-15 9:52 du.

Rejtélyesen hatalmas tömeget fedeztek fel a naprendszer legnagyobb kráterében

Rejtélyesen hatalmas mennyiségű anyagot fedeztek fel a naprendszer legnagyobb kráterének számító holdi Déli-sark-Aitken medencében. A Baylor Egyetem új kutatása szerint…

2019-06-15 9:39 du.

Kiderült hol és mikor alakulhatott ki a kannabisz szívás

A kannabiszt már több évezrede termesztik Kelet-Ázsiában. Azonban viszonylag keveset lehet tudni a növény korai felhasználási módjairól és arról, hogy…

2019-06-15 9:32 du.

Az idegrendszer generációkon átívelő változásokat is képes kiváltani

A fonalférgek szinte az összes élőhelyen megtalálhatóak és az egyik legjobban tanulmányozott élőlényekként tartják számon őket. Amíg gyors szaporodásuk előnyös…

2019-06-13 9:03 du.

Komoly kapcsolat van a tojásokban lévő koleszterin és a szívproblémák között

Egy új felmérés szerint komoly szerepe van az elfogyasztott tojások számának, a szív- és érrendszeri problémák és az elhalálozás kockázatának…

2019-06-13 8:14 du.

Megoldást találtak a napelemek egyik alapvető hibájára

40 év után a Manchester Egyetem kutatói kiderítették mi is áll a napelemek egyik alapvető hibája mögött. A napelemek jelenleg…

2019-06-07 10:40 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.