A bonobó nőstények segítik egymást a szülésben

A Pisa Egyetem és a CNRS/Université Claude Bernard Lyon kutatócsapata megfigyelte, hogy a fogva tartott bonobó nőstények hogyan segítenek egymásnak világra hozni az újszülötteket. A tanulmányukban a csapat leírja a megfigyeléseiket erről az általuk egyfajta ‘bábaságnak’ nevezett viselkedésről.

Eddig úgy gondoltuk, hogy az ember az egyetlen faj, aminek egyedei képesek fizikailag is segíteni egymásnak az utódok világra hozatalában. Azonban ez most megdőlt, mivel a kutatók szemtanúi lehettek, hogy a fogságban élő bonobók is több esetben segítettek egymásnak a szülésben.

A bonobók a legközelebbi rokonai az embereknek és ahogy azt többször megfigyelték ezek a főemlősök nagyon szociális természetűek – még a csimpánzoknál is jobban. A csapat megjegyezte, hogy már korábban is született egy leírás arról, ahogy a nőstény majmok körülvették az éppen szülő társukat, viszont a most leírt viselkedések ennél lényegesen nagyobb részvételről számolnak be.

Amikor egy nőstény vajúdni kezd, több nőstény a közelébe megy és a szülés során távol tartják a szülő társuktól a hím bonobókat és a legyeket – ezzel valószínűleg a fertőzéseket igyekezve elkerülni.

A viselkedést hollandiai és francia főemlős parkokban is megfigyelték. A csapat továbbá arról is beszámolt, hogy a segítő nőstények megszagolták a magzatvizet és igyekeztek elkapni a világra jött utódot. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a ‘bábák’ egy része már korábban maga is átesett szülésen – így már rendelkeztek valamekkora ismerettel arról, hogy mire is számíthatnak.

A nőstények közötti kötelék igen erős a bonobóknál – a nőstények uralják a hímeket a közösségeikben – és a csimpánzoktól eltérően – akik magányosan elvonulva hozzák világra utódaikat – a nőstény bonobók ezt is közösen csinálják, egymásnak segítve.

A kutatók szerint a ‘bába’ viselkedés valószínűleg az emberek, a bonobók és a csimpánzok közös ősénél fejlődött ki, viszont a csimpánzoknál valamilyen okból eltűnt – valószínűleg amikor kevésbé szociális pályára tértek. A bonobók igen intelligensek és szociálisak – többször figyelték meg például, hogy megosztják az élelmet egymással, illetve azt is, hogy más állatokkal, például csimpánzokkal is igyekeznek kommunikálni.

Forrás: ehbonline.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.