A büntetés valószínűleg mégsem olyan hatásos mint gondolnánk

Az emberi viselkedés vizsgálatára készült játék megmutatta, hogy a büntetések nem hatásosak a játékosok együttműködésének javításában. Az eredményeknek hatása lehet az együttműködés fejlődésének jobb megértésében.

Az emberi társadalom stabilitása az emberek együttműködésén alapszik, azonban ennek az együttműködésnek gyakran ára van – például az ember, aki veszély esetén riadóztatja a többieket, értékes időt veszít, ezzel nagyobb veszélybe sodorva magát. Ezért olyan furcsa, hogy természetes kiválasztódás miért részesíti előnyben a természetüknél fogva önző egyének együttműködését.

Az elméleti kutatásokban a büntetések gyakran fontos szerepet töltenek be az emberek együttműködésének fokozásában. Hogy ezt a kérdést behatóbban megvizsgálják a japán Hokkaido Egyetem és kínai Északnyugat Politechnikai Egyetem nemzetközi kutatócsapata egy “szociális dilemma kísérletet” hajtott végre. A csapat azt vizsgálta, hogy a büntetés lehetőségének jelenléte javítja e egy emberekből álló csoport együttműködési szintjét.

Ehhez a kutatók a gyakran használt “fogolydilemma” játék egy változatát használták. A kutatók összesen 250 kínai diákot rendeztek 3 vizsgálati csoportba és mindannyiuknak 50 környi játékban kellett részt vennie.

Az egyes csoportban minden diáknak két ellenféllel kellet játszaniuk, akik minden körben változtak. A diákok választhatnak aközött, hogy együttműködnek vagy sem. Hogyha egyikük sem akart együttműködni, akkor senki nem kapott pontot, hogyha mindannyian együttműködtek akkor 4 pontot kaptak viszont hogyha ketten együttműködtek és a harmadik játékos nem, akkor az a játékos 8 pontot kapott amíg a többiek nulla pontot.

A második csoport ugyanezek a szabályok szerint játszott, viszont itt mind az 50 körben ugyanazokkal az ellenfelekkel kellet a játékosoknak szembe nézniük – így kiismerhették mások viselkedését.

A harmadik csoportnál is végig ugyanazok maradtak a játékosok, azonban náluk megjelent a büntetés opciója is – amivel a büntető egy kis mennyiségű pont feláldozásával nagy pontvesztést okozhatott az általa büntetni kívánt játékosnak.

A játék végén a pontokat összesítették és a diákok a pontok alapján kaptak pénzbeli jutalmat a munkájukért.

A várakozások szerint az ugyanazzal az ellenféllel több körig játszó egyének érzékelni fogják, hogy az együttműködéssel több pontot szerezhetnek. A büntetés bevezetésével nagyjából azt mondhatták a játékosok ‘hogyha nem működsz együtt velem, akkor megbüntetlek’. Az elméletek szerint ez a lehetőség  nagyobb együttműködéshez  vezet.

Az eredmények szerint a folyamatosan változó csoportban csupán az esetek 4%-ában működtek együtt a játékosok, amíg a változatlan csoportban ez a szám lényegesen magasabb (38%) volt. Azonban meglepő módon a büntetés lehetőségének léte nem javította az együttműködést (37%) és ennek a csoportnak a tagjai lényegesen kevesebb pénzt kaptak a kísérlet végén mint a statikus csoport tagjai – ami főleg annak volt köszönhető, hogy annak ellenére hogy kevesebben voltak, akik nem működtek együtt, a játékosok közül mégis büntetést róttak ki erre a kevés esetre is, ezzel csökkentve mindkettőjük pontszámát.

“Amíg a büntetés által sugallt üzenet az, hogy ‘Azt szeretném, hogy együttműködj,’ az azonnali hatása inkább azt az üzenetet küldi hogy ‘Bántani akarlak,'” írták a kutatók a tanulmányban.

A büntetésnek így összességében egy demoralizáló hatása van, mivel a büntetett játékosok egy rendkívül rövid idő alatt elveszíthetik az addig összegyűjtött pontjaikat. Ez azt eredményezheti, hogy a játékos elveszíti az érdeklődését a játék iránt és kevésbé racionálisan viselkedik a későbbiekben és úgy tűnt az eredmények alapján, hogy a büntetés lehetőségének megléte csökkentette a késztetést, hogy a játékosok együttműködjenek ahelyett hogy versengenének egymással.

Akkor miért hatják át annyira a büntetések az emberi társadalmat?

“Elképzelhető, hogy az emberi agy úgy épül fel, hogy örömet merít a versenytársak büntetéséből,” mondta Marko Jusup, a kutatás vezetője.

“Azonban, valószínűbb, hogy a valós életben a domináns oldal megtorlás kiváltása nélkül tud büntetni,” mondta Zhen Wang, a kutatásban részt vevő tudós.

Annak ellenére, hogy a tanulmány betekintést enged abba, hogy az együttműködés hogyan jelenik meg az emberi társadalomban, a csapat még is óvva int attól, hogy az eredményeket túlságosan elvonatkoztassuk a kísérlet körülményeitől.

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.