Kategóriák Természet

A csontok és nem pedig az adrenalin okozza a “küzdj vagy menekülj” reakciót

Amikor egy ragadozóval vagy más veszélyforrással nézünk szembe a szívverésünk felgyorsul, szaporábban vesszük a levegőt és szervezetünk glükózt pumpál a testünkbe, hogy felkészüljünk a támadásra vagy a menekülésre.

Ezeket az úgynevezett “küzdj vagy menekülj” válaszreakciókat az eddigi elképzelések alapján az adrenalin hormon váltja ki részben  Azonban a Kolumbia Egyetem kutatói szerint a csontos gerinceseknél a csontoknak is elengedhetetlen szerepük van a folyamatban.

Az új kutatás szerint egereknél és embereknél, amikor az agy felismeri a veszélyhelyzetet először a csontoknak ad utasítást, amelyek ezek nyomán oszteokalcin hormonnal árasztják el a véráramot, ami szintén elengedhetetlen a reakció kiváltásához.

A kutatók szerint a felfedezés teljesen átírhatja az stresszről alkotott képünket és rámutat arra is, hogy amíg sokan a csontokra mint statikus meszes csövekként tekintenek, addig valójában rengeteg szerv megfelelő működésében fontos szerepük van.

A csontok által kibocsátott oszteokalcin a véráramon keresztül a hasnyálmirigybe, az agyba, az izmokba és más szervekbe is eljut, ahol megváltoztatja azok egyes funkcióját. Ezek a változások között vannak a sejtek glükóz felvevő képességének és a memóriának a feljavítása, valamint a változások összege az állóképességet és az adott állat futási sebességét is megemeli.

A kutatók szerint ezeknek a hatásoknak a kiváltása valószínűleg azért kötődik a csontokhoz, mivel azok alapvető feladata a védelem – ha például arra  gondolunk, hogy a koponya, hogyan védi az agyat vagy a fülben lévő csontok hogyan figyelmeztetnek a veszélyre.

Amennyiben a oszteokalcin tényleg szerepet játszik a stresszre adott válaszreakcióra, akkor nagyon gyorsan kell kifejtenie a hatását. Az új kutatásban ezt egereken vizsgálták, amiket ragadozók vizeletével és más stresszforrásokkal ingereltek. Ez ahhoz vezetett, hogy átlagosan 2-3 perc elteltével az állatok vérében ugrásszerűen megnőtt a vegyület koncentrációja. Ezt az eredményt utána embereken is igazolták.

Egy ezt követő kísérletnél a kutatók genetikailag módosítottak egereket, hogy azok képtelenek legyenek az oszteokalcin előállítására. Ezek az állatok az elméletnek megfelelően teljes közömbösséggel fogadták a különböző stressz hormonokat.

Ezután a kutatók egy végső teszt során intravénásan nagy mennyiségű oszteokalcint fecskendeztek az egerekbe, melyeknél a várakozásoknak megfelelően felgyorsult a szívverés, megnőtt a testhőmérséklet, illetve a vérben lévő glükóz szintje is emelkedni kezdett – hasonlóan a különböző valódi stresszfaktoroknak kitett társaikhoz.

Ez az eredményt arra is választ ad, hogy az adrenalin termelésére képtelen állatok vagy beteg emberek, miért képesek mégis a “küzdj vagy menekülj” reakció produkálására.

Ezek alapján a reakcióban az oszteokalcinnak fontosabb szerepe van mint az adrenalinnak, mivel az kísérletekből látszik hogy a hiánya az adrenalin hiányával szemben tényleg ellehetetleníti a válaszreakciót.

Forrás: cell.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom