Kategóriák Természet

A csontok és nem pedig az adrenalin okozza a “küzdj vagy menekülj” reakciót

Amikor egy ragadozóval vagy más veszélyforrással nézünk szembe a szívverésünk felgyorsul, szaporábban vesszük a levegőt és szervezetünk glükózt pumpál a testünkbe, hogy felkészüljünk a támadásra vagy a menekülésre.

Ezeket az úgynevezett “küzdj vagy menekülj” válaszreakciókat az eddigi elképzelések alapján az adrenalin hormon váltja ki részben  Azonban a Kolumbia Egyetem kutatói szerint a csontos gerinceseknél a csontoknak is elengedhetetlen szerepük van a folyamatban.

Az új kutatás szerint egereknél és embereknél, amikor az agy felismeri a veszélyhelyzetet először a csontoknak ad utasítást, amelyek ezek nyomán oszteokalcin hormonnal árasztják el a véráramot, ami szintén elengedhetetlen a reakció kiváltásához.

A kutatók szerint a felfedezés teljesen átírhatja az stresszről alkotott képünket és rámutat arra is, hogy amíg sokan a csontokra mint statikus meszes csövekként tekintenek, addig valójában rengeteg szerv megfelelő működésében fontos szerepük van.

A csontok által kibocsátott oszteokalcin a véráramon keresztül a hasnyálmirigybe, az agyba, az izmokba és más szervekbe is eljut, ahol megváltoztatja azok egyes funkcióját. Ezek a változások között vannak a sejtek glükóz felvevő képességének és a memóriának a feljavítása, valamint a változások összege az állóképességet és az adott állat futási sebességét is megemeli.

A kutatók szerint ezeknek a hatásoknak a kiváltása valószínűleg azért kötődik a csontokhoz, mivel azok alapvető feladata a védelem – ha például arra  gondolunk, hogy a koponya, hogyan védi az agyat vagy a fülben lévő csontok hogyan figyelmeztetnek a veszélyre.

Amennyiben a oszteokalcin tényleg szerepet játszik a stresszre adott válaszreakcióra, akkor nagyon gyorsan kell kifejtenie a hatását. Az új kutatásban ezt egereken vizsgálták, amiket ragadozók vizeletével és más stresszforrásokkal ingereltek. Ez ahhoz vezetett, hogy átlagosan 2-3 perc elteltével az állatok vérében ugrásszerűen megnőtt a vegyület koncentrációja. Ezt az eredményt utána embereken is igazolták.

Egy ezt követő kísérletnél a kutatók genetikailag módosítottak egereket, hogy azok képtelenek legyenek az oszteokalcin előállítására. Ezek az állatok az elméletnek megfelelően teljes közömbösséggel fogadták a különböző stressz hormonokat.

Ezután a kutatók egy végső teszt során intravénásan nagy mennyiségű oszteokalcint fecskendeztek az egerekbe, melyeknél a várakozásoknak megfelelően felgyorsult a szívverés, megnőtt a testhőmérséklet, illetve a vérben lévő glükóz szintje is emelkedni kezdett – hasonlóan a különböző valódi stresszfaktoroknak kitett társaikhoz.

Ez az eredményt arra is választ ad, hogy az adrenalin termelésére képtelen állatok vagy beteg emberek, miért képesek mégis a “küzdj vagy menekülj” reakció produkálására.

Ezek alapján a reakcióban az oszteokalcinnak fontosabb szerepe van mint az adrenalinnak, mivel az kísérletekből látszik hogy a hiánya az adrenalin hiányával szemben tényleg ellehetetleníti a válaszreakciót.

Forrás: cell.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom