A denevérek “szárny lenyomata” segíthet az egyedek azonosításában

Az USDA Erdei Szolgálat tudósai által végzett kutatás választ adhat a denevérek kutatását hosszú ideje sújtó problémára azzal, hogy bebizonyították a denevérek szárnyai egy olyan módszert adhatnak az állatok azonosítására mint az embereknél az ujjlenyomat.

Az egyedek felismerése egy kulcsfontosságú része a vadvilág kutatásnak, azonban eddig nem találtak olyan módszert, amivel a denevérek veszélyeztetése vagy viselkedésük megváltoztatása nélkül véghez lehetett ezt vinni. A probléma megoldását célzó új tanulmányban a kutatók megvizsgálták, hogy a denevérek szárnyain kirajzolódó mintákkal azonosíthatóak e az egyedek. A rendszer széleskörű elterjedése egy könnyen használható azonosítási rendszert jelentene, amihez nincs szükség az állatok megjelöléséhez.

A denevérek szárnyainak szövetét az emberi ujjak mintázatára emlékeztető barázdák takarják. Ezek a barázdák valójában kollagén-elasztin csomók, amik segítik megőrizni a szárnyak rugalmasságát. A kutatók a barna denevéreket (Myotis lucifugus), az északi hosszú fülű denevéreket (Myotis septentrionalis), a barna kései denevéreket (Eptesicus fuscus) és a háromszínű denevéreket (Perimyotis subflavus) vizsgáltak, hogy meghatározzák a barázdák mintázata kielégíti e az egyedi karakterisztikák vizsgálatának tudományos szabványát – univerzalitás, megkülönböztethetőség, állandóság és gyűjthetőség.

“Mindig fontos olyan kutatási technikákat használni, amik nem rontják a vizsgált állatok egészségét vagy túlélését, azonban a fehér zaj szindróma ezt kiemelten fontossá tette a denevérek kutatásában,” mondta Sybill Amelon, a Missouri  Egyetemtől.

A szárny szövetek a fehér zaj szindrómát okozó gombák elsődleges célpontjai, azonban a kutatók kiderítették hogy még a szárnyak sérülése esetén is a kollagén-elasztin csíkok hálózata, megőrzi a szárny eredeti mintázatát. Alapvető képzésekkel az emberek 96%-os pontossággal tudták azonosítani a denevéreket a szárnyukról készült képek alapján.

“A denevérek az erdei és mezőgazdasági rovarok nagy ragadozói és ezért fontos szerepük van az erdők egészségében,” mondta Tony Ferguson , az Északi Kutató Állomás igazgatója. “Ez a kutatás az egyik út arra, ahogy a Erdei Szolgálat előreviszi az ismereteinket egy nehezen megfogható faj kapcsán és hozzájárul a fehér zaj szindróma leküzdésére alakult erőfeszítésben.”

Forrás: academic.oup.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..