Kategóriák Természet

A dinoszauruszok után a pingvinek uralhatták a Földet

Maradványok vizsgálatai szerint a dinoszauruszok kihalása után egy ember méretű repülésre képes és kiválóan úszó pingvinfaj tagjai uralhatták a Föld Déli féltekét, kisebb a mai pingvinekhez nagyon hasonló rokonaikkal.

Most Új-Zéland déli Szigetéhez közeli Chatham szigeteken egy új fajt – Kupoupou stilwelli – fedeztek fel, ami a mai pingvinek testalkatával rendelkező eddigi legöregebb ilyen maradvány.

A maradvány kora 62,5 és 60 millió év közé tehető. Ebben az időben a Déli-sarkot még nem borította jég és Új-Zélandon is a mainál melegebb trópusi éghajlat uralkodott. A kutatók már 2006 és 2011 között is nagy érdeklődéssel vizsgálták a szigetről származó maradványokat. Viszont az ősi óriáspingvinek és a mai pingvinek között még volt egy hiányzó láncszem, amit most sikerült megtalálni.

Az emberi méretet is elérő őseihez képest ezek a pingvinek már csak 1,1 méter magasra nőttek meg – hasonlóan a mai királypingvinekhez -, ez főleg a lábaik megrövidülésének volt köszönhető, ami alapján ennek a fajnak a tagjai is totyogtak a szárazföldön. A mellső végtagjuk és a lábaik is már sokkal jobban hasonlítottak a mai pingvinek végtagjaihoz mint az óriás pingvinekéhez.

Az új faj elnevezés a területet uraló maori bennszülöttek kultúrájából ered, ahol a Kupoupou ‘merülő madarat’ jelent.

A felfedezést követően még olyan elméletek is felmerültek, hogy a pingvinek elképzelhető, hogy Új-Zélandon jelentek meg először, mivel az eddigi legöregebb maradványokat is itt találták.

Ezek szerint miután a pingvinek elváltak legközelebbi rokonaiktól – az albatroszoktól és a viharmadaraktól – a dinoszauruszok kihalása nagy lehetőséget adott számukra terjedéshez – ami miatt sok új fajuk is megjelent. Ez a terjedés és átalakulás vezethetett ahhoz is, hogy a pingvinek elveszítették repülési képességüket, a jobb úszási képességért cserébe. Ennek az igazolására még eddig azonban nem találtak megfelelő maradványokat.

Forrás: palaeo-electronica.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

A 19. század óta csökken az átlagos testhőmérséklet

A Stanford Orvosi Egyetem új tanulmánya szerint a 19. század óta az Egyesült Államokban csökkent az emberek átlagos testhőmérséklete. Jelenleg…

2020-02-23

Megvan az első ciklikusan ismétlődő gyors rádióhullámú kitörés

Egy nagy méretű kanadai űrkutató csapat felfedezett egy 16 napos ciklusban ismétlődő gyors rádióhullámú kitörést. Ezek a rádióhullám kitörések rövid…

2020-02-23

Már a levegő páratartalmából is tudnak elektromos áramot generálni

A Massachusetts Egyetem új tanulmánya természetes fehérjék segítségével képes áramot gerjeszteni a levegőben lévő nedvességből. Kutatóik szerint a technológiának fontos…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom