A fizikával magyarázható a nyelvjárások terjedése

Egy új tanulmány szerin a nyelvi dialektusok elterjedése alapvető fizikai törvényekkel is magyarázható. James Burridge, a Portsmouth Egyetemről, kiadott egy fizikai elveken alapuló elméletet, ami segít megmondani hogy hol és hogyan fordulnak elő a különböző nyelvjárások.

“Ha tudni akarják hogy hol találhatóak a nyelvjárások és hogy miért, rengeteg jelezhető előre a buborékok fizikájából és a körülöttünk lévők utánzására való hajlamunkból,” mondta Burridge. “A másolás hatalmas nyelvterületeket hoz létre, amiken egy nyelvjárás dominál. Ahol ezek a nyelvjárási területek találkoznak ott felületi feszültség alakul ki. A felületi feszültség miatt az olaj és a tűz különálló rétegekre válik szét, és emiatt a kis buborékok nagyokká egyesülnek egy habfürdőben. Amikor az emberek beszélnek és hallgatják egymást, hajlamosak alkalmazkodni ahhoz a beszéd mintához, amit maguk körül hallanak, és így hozzáigazodnak a nyelvjárásukhoz. Mivel az emberek általánosan földrajzilag egy helyen maradnak a mindennapi életük során, ezért a közeliekhez igazodnak.” tette hozzá.

Burridge csapata elválik az általánosan használt megközelítéstől és egy új elmélettel vizsgálja, hogy az ország alakja és népességeloszlása milyen szerepet játszik a nyelvterületek fejlődésében.

A hagyományos nyelvészek az “izoglossza” kifejezéssel írják le azt a vonalat a térképen, ami egy eltérő nyelvi jellemzőkkel rendelkező területet jelöl.

“Ezek az izoglosszák olyanok mint egy buborék széle – a matematika amivel a buborékok leírhatóak a dialektusok leírására is használható, mondta Burridge. “A modellem azt mutatja hogy a dialektusok általában népességközpontokból indulnak ki, ezzel megmagyarázva hogy miért van a városoknak saját nyelvjárásuk. A Londonhoz és Birminghamhez hasonló nagyvárosok a saját buborékuk falát nyomják. Ezért van az hogy a legtöbb nyelvjárás szívében egy nagyváros található – minél nagyobb a város annál nagyobb a hatás. Ezért van az is hogy az új beszédmódok nagy városközpontokból indulnak ki. Ha az emberek egy település vagy város közelében laknak, feltehető hogy gyakoribb kapcsolatuk van a város lakóival, mint azokkal akik azon kívül laknak, egyszerűen azért mert több városlakó van.”

A modell azt is megmutatta, hogy a nyelvi határok idővel simábbaá és egyenesebbé válnak, ezzel stabilizálva a nyelvjárásokat. A kutatás egyik mozgatórugója az az elképzelés miszerint az emberek és az állatok viselkedése kiszámítható módon változik.

Forrás: journals.aps.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.