Kategóriák Természet

A Föld keringési pályájának megváltozása is komoly szerepet játszott a tömeges kihalásokban

Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a globális klímaváltozás mögött az emberi tevékenységek hatásai rejlenek és ezzel fokozatosan közelítünk a hatodik tömeges kihalás irányába.

Azonban egy új nemzetközi kutatás most meghatározta, hogy a kettő korábbi tömeges kihalást okozó klímaváltozásnál milyen tényezők hatottak a globális szén körforgásra. Az új kutatásban ősi agyagkövek kémiai összetételét vizsgálták. Ebből pedig megállapították, hogy a 201 millió évvel ezelőtti triász–jura kihalási esemény – a földön élő fajok 80 százalékát kiirtotta – és a 183 millió évvel ezelőtti toarci óceáni anoxikus esemény mögött a Föld Nap körüli pályájának változása állhat.

Ezt a változást pedig a vulkanikus aktivitás megemelkedése is kísérte, melynél jelentős mennyiségű üvegház hatást okozó gáz került a légtérbe, ezzel tovább hozzájárulva a földi szén körforgás felborulásához.

A kutatás szerint a két esemény közötti 18 millió évre szintén a körforgás folyamatos változása és átalakulása volt jellemző. A Föld keringésének megváltozása következtében megváltozott a napsugarak által a rendszerbe kerülő energia eloszlása és mennyisége, ami miatt a körforgás lokális, regionális és globális méretekben is megváltozott.

Amíg a Föld pályájának változását már más tanulmányok kapcsolatba hozták a jégkorszakokkal, addig az új tanulmány szerint hatásaik ennél kiterjedtebbek voltak. A jelenlegi keringési forma szerint a bolygónk egy új jégkorszak irányába kellene hogy tartson. Azonban antropogén szén kibocsátás miatt ez a természetes folyamat felborulhatott és mostanra a fokozatos lehűlés helyett, fokozatos melegedést mutat.

A két kihalási esemény és a köztes időszak adatainak vizsgálata megmutathatja, hogy milyen folyamatok szabályozzák a globális szén körforgást és hogy annak milyen hatásai lehetnek a földi életre és a bolygónk időjárására.

A projekt következő lépésében az európai, amerikai és kínai intézetek közreműködésével a kutatók 1 kilométeres mélységből is kőzetmintákat gyűjtenek majd. Ezekkel a mintákkal a remények szerint a még korábbi kihalási eseményekről is pontosabb képet kaphatunk.

Forrás: pnas.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hanggal és fénnyel együtt értek el hatalmas adatátviteli sebességet

Kutatók áttörést értek el a terahertz-es kvantum lézerek terén, melyekkel így már akár 100 Gbit/s-es adatátviteli sebességet is el tudtak…

2020-02-18

Megfelelő stimulációval is ‘felébreszthető’ az öntudat

Az idegtudomány egyik központi kérdése, hogy mi is az öntudat és hogy az agy mely részéből ered. Egy új kutatás…

2020-02-18

Már karnyújtásnyira van a fotoszintézis teljes megértése

A növények már több száz millió éve nyerik éltető energiájukat a napból, viszont az algák és a fotoszintetizáló baktériumok még…

2020-02-11

Az egyik eddigi legnagyobb rákkutató projekt megmutatja milyen mutációk állnak a betegségek mögött

Egy hatalmas nemzetközi tanulmány keretében rögzítik a rákos megbetegedések kiváltó okait, ezzel azt célozva, hogy olyan DNS hibákat tudjanak kimutatni,…

2020-02-11

Egyes darazsak képesek az arcfelismerésre

Egy darázs faj tagjai képesek megkülönböztetni társaikat az arcuk alapján. Ez a rovarok körében rendkívül ritka és a faj csoportos…

2020-02-03

A vulkanikus aktivitásnak mégsem lehetett fontos szerepe a dinoszauruszok kihalásában

A Yale Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat szerint a vulkanikus aktivitásnak nem volt közvetlen szerepe a dinoszauruszok kihalásában - hanem…

2020-01-27

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom