Kategóriák Természet

A Föld keringési pályájának megváltozása is komoly szerepet játszott a tömeges kihalásokban

Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a globális klímaváltozás mögött az emberi tevékenységek hatásai rejlenek és ezzel fokozatosan közelítünk a hatodik tömeges kihalás irányába.

Azonban egy új nemzetközi kutatás most meghatározta, hogy a kettő korábbi tömeges kihalást okozó klímaváltozásnál milyen tényezők hatottak a globális szén körforgásra. Az új kutatásban ősi agyagkövek kémiai összetételét vizsgálták. Ebből pedig megállapították, hogy a 201 millió évvel ezelőtti triász–jura kihalási esemény – a földön élő fajok 80 százalékát kiirtotta – és a 183 millió évvel ezelőtti toarci óceáni anoxikus esemény mögött a Föld Nap körüli pályájának változása állhat.

Ezt a változást pedig a vulkanikus aktivitás megemelkedése is kísérte, melynél jelentős mennyiségű üvegház hatást okozó gáz került a légtérbe, ezzel tovább hozzájárulva a földi szén körforgás felborulásához.

A kutatás szerint a két esemény közötti 18 millió évre szintén a körforgás folyamatos változása és átalakulása volt jellemző. A Föld keringésének megváltozása következtében megváltozott a napsugarak által a rendszerbe kerülő energia eloszlása és mennyisége, ami miatt a körforgás lokális, regionális és globális méretekben is megváltozott.

Amíg a Föld pályájának változását már más tanulmányok kapcsolatba hozták a jégkorszakokkal, addig az új tanulmány szerint hatásaik ennél kiterjedtebbek voltak. A jelenlegi keringési forma szerint a bolygónk egy új jégkorszak irányába kellene hogy tartson. Azonban antropogén szén kibocsátás miatt ez a természetes folyamat felborulhatott és mostanra a fokozatos lehűlés helyett, fokozatos melegedést mutat.

A két kihalási esemény és a köztes időszak adatainak vizsgálata megmutathatja, hogy milyen folyamatok szabályozzák a globális szén körforgást és hogy annak milyen hatásai lehetnek a földi életre és a bolygónk időjárására.

A projekt következő lépésében az európai, amerikai és kínai intézetek közreműködésével a kutatók 1 kilométeres mélységből is kőzetmintákat gyűjtenek majd. Ezekkel a mintákkal a remények szerint a még korábbi kihalási eseményekről is pontosabb képet kaphatunk.

Forrás: pnas.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom