A földicseresznye lehet a mezőgazdaság új epre

A földicseresznye, viszonylag kevesek által ismert apró gyümölcs lehet a mezőgazdaság legújabb nagy dobása.

Hogy felkészítsék a földicseresznyét (Physalis pruinosa) a széleskörű termesztésere a Howard Hughes Orvosi Intézet és a Boyce Thompson Intézet kutatócsapata genetikai és gén szerkesztő technikákkal igyekeztek felgyorsítani a gyümölcs előnyös tulajdonságainak kialakulását – például a gyümölcsök és növények mérete és a virághozataluk növelése.

Az eredményeik megmutatják, hogy lehetséges egy gyakorlatilag vad növényt pusztán pár év leforgása alatt háziasítani. A kutatók tanulmánya leírja, hogy milyen módszerekkel gyorsították fel a hagyományos növény nemesítő technikákat.

“Szilárd meggyőződésem, hogy a helyes megközelítéssel a földicseresznye egy jelentős bogyóterméssé válhat,” mondta Zachary Lippman, a kutatás egyik vezetője.

A csapat elmondása szerint sok szakértő a kutatást még korainak gondolja, viszont a csapat szerint a technológia már lehetővé teszi sikerre vigyenek egy ilyen kezdeményezést.

A termelők számára egy új növénye nagyobb változatosságot és a fogyasztók számára több lehetőséget jelent. Viszont egy új bogyó termelésbe hozatala már több éve várat magára. A földi cseresznyék azért bizonyultak jó jelöltnek, mivel jó a szárazságtűrő képességük és az ízük is különleges.

A földicseresznyék Közép- és Dél-Amerikában őshonosak és az úgynevezett árva növények csoportjába tartoznak. Jelenleg csak kis mértékben, regionálisan és önellátó módon termesztik őket. Az árva növények termesztésének korlátait például olyan tulajdonságaik korlátozzák, mint a gyümölcseik rövid szavatossági ideje és az alacsony terméshozamuk.

Azonban ezeknek a tulajdonságoknak a nemesítésen keresztül történő feljavítása rengeteg időbe – legjobb esetben pár évtized, de legrosszabba akár több ezer év is lehet – és pénzbe kerül, illetve ehhez rengeteg tudásra van szükség a növény genetikáját, alkalmazkodását és termesztését tekintve. Emiatt van az, hogy az árva növények jelentős része soha nem jut el a háztartásokig.

A földicseresznye talán néhányunknak már ismerős lehet, a maga jellegzetes hártyás borításával, mivel néha-néha feltűnhet a szupermarketek polcain, mint egzotikus gyümölcs. Azonban a termesztésük egy igen nehéz feladat – amit a magas áruk is tükröz. A kutatócsapat szerint az általuk a növénybe juttatott új jellemzők segíthetnek abban, hogy jobb piaci helyzetbe hozzák a növényt és a termesztők számára is kedvezőbbé tegyék.

A kutatók munkája egy jó alapot képezhet arra is, hogy más árva növény fajtákat hogyan lehet a génszerkesztés segítségével átemelni a modern mezőgazdaságba. Már jelenleg is végeznek génszerkesztést a leginkább termesztett növényeken – például kukorica és szója – hogy tovább javítsák a növények hozamát és jobban hozzáigazítsák őket egy adott terület időjárásához. Azonban a mostani kutatás az első, ami ezeket a technikákat egy árva növényre is át igyekezett ültetni.

A kutatók által kívánt változtatások a növény alkatát, gyümölcsinek méretét és virághozamukat érintette. Ehhez a kutatók szekvenálták a földicseresznye genomját, majd a kívánatos tulajdonságokat kódoló gének azonosítása után a CRISPR génszerkesztő technikát vetették be rajtuk.

A mostani kutatás egy másik korábbi paradicsomokon végzett munkán alapul, amiben meghatározták milyen gének milyen tulajdonságokat kódolnak a paradicsomok esetében – amelyek jelentős része a földicseresznyékben is megtalálható.

A kutatók a projekt következő lépéseként tovább szeretnék hangolni a földi cseresznyék tulajdonságait – például a gyümölcsök színét és ízét. A csapat szerint ehhez valószínűleg több hagyományosabb nemesítő technikát is be kell majd vetniük, ami miatt kérdéses, hogy a gyümölcsök mikor is kezdhetnek betörni a piacra.

A kutatócsapat addig is reméli, hogy a sikereiken más kutatók is felbuzdulnak és más árva növények is előtérbe kerülhetnek.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.