A genetika mégsem szól bele annyira a várható élettartamba, mint eddig gondolták

Amíg a hosszú élet látszólag örökletes, addig egy új több mint 400 millió ember családfáját vizsgáló kutatás szerint a genetikának csak kis hatása van az emberek várható élettartamára. A korábbi kutatások eddig ezzel ellentétes eredményt hoztak, viszont a mostani kutatásban lényegesen több embert vizsgáltak és azt is megállapították, hogy a korábbi kutatások nem vették figyelembe, hogy az emberek a hozzájuk hasonló tulajdonságokkal rendelkező embereket preferálják.

A kutatók elmondása szerint a genetika sok dolgot árulhat el az öregedés biológiai hátteréről, viszont hogyha a várható élettartam öröklése csak nagyon kicsi hatású, azzal lekorlátozódhat, hogy mit lehet kideríteni és milyen módon. Ezek a kutatások az öregedés hatásait vizsgáló kutatóknak is segítséget nyújthatnak.

A kutatást a Calico Élet Tudomány végezte, ami egy olyan kutató cég, aminek a küldetése az öregedés biológiájának megértése. A cég most az Ancestry genetikai adatbázisát használták fel, hogy meghatározzák az emberi élettartam örökletességét.

Az örökölhetőséget úgy definiálták, hogy az adott tulajdonságban mért variáció mekkora része magyarázható genetikai különbségekkel, szemben más faktorokkal – mint az életvitel, társadalmi-kulturális háttér vagy balesetek. Korábbi kutatások szerint az emberi élettartam örökölhetősége 15 és 30 százalék között mozog.

A kutatáshoz 54 millió embert vettek alapul, akiknek nyilvánosan elérhető a családfája – ami összesen 6 milliárd felmenőt jelent -, ebből ezután eltávolították a redundáns bejegyzéseket és a még élő embereket.

Ezekkel a módosításokkal egy több mint 400 millió ember adatait tartalmazó adathalmazt kaptak, amiben benne volt az egyes emberek egymáshoz viszonyított kapcsolata is – szülő-gyerek, testvérek, házastársak, stb. A csapat így az élettartamok hasonlóságából meghatározta az örökletességet.

A matematikai és statisztikai modelleket egyesítő megközelítésükkel megállapították, hogy testvérek és unokatestvérek között hasonló mértékű volt az örökletesség, mint azt a korábbi kutatásokból gondolták. Azonban a tanulmány során arra is fény derült, hogy a házastársak között erősebb kapcsolat van az élettartam terén, mint például az egyik fél és az ellenkező nembe tartozó testvére élettartama között.

A házastársak között kapcsolat nagy eséllyel főleg nem genetikai faktorokra vezethető vissza, mint a hasonló életkörülmények, környezet, étrend, stb. Azonban a történet akkor vált igazán érdekessé, amikor a kutatók az embereket a házastársaik családtagjaival is összevetették.

Ezek az összehasonlítások is hasonlóságot mutattak, ami arra utal, hogy a genetikai és a környezeti tényezőknél is többről lehet szó – mivel itt sem rokonsági sem pedig kapcsolat sincs és általánosan nem is egy háztartásban élnek.

Ez felveti a kérdést, hogy akkor mégis mi okozza a kapcsolatot? Mivel a kutatók számára rendelkezésre állt egy ennyire hatalmas adatbázis, így meg tudták vizsgálni, hogy a párválasztásnak lehet-e szerepe ebben.

A párválasztás során az emberek a lehetséges partnereiknél figyelembe veszik, hogy mely tulajdonságokban hasonlítanak egymáshoz – jelen esetben a várható élettartamban. Ez azért különleges mivel az emberek általában nem tudhatják előre mennyi ideig fog élni a másik, így a párválasztásnál valószínűleg más megállapítható jellemzőket vesznek figyelembe.

Így a párválasztást mind genetikai, mind pedig egyéb külső tényezők is befolyásolhatják. Például az egyik ilyen nem genetikai külső tényező az anyagi helyzet, amiről tudni lehet, hogy az emberek általánosan a saját anyagi helyzetükhöz hasonló helyzetben lévő partnereket választanak, amíg ugyanez igaz lehet a genetikai tényezőkre is, mint például a lehetséges partnerek magasság.

A kutatók modelljeikbe figyelembe vették ezeket a tulajdonságokat is, ami után az élettartam örökletessége hét százalékra csökkent, ami a kutatók szerint a valóságban nagy eséllyel még ennél is kevesebb. Ezzel megállapították, hogy a várható élettartamunkban csak kis szerepe van a génjeinknek és sokkal nagyobb más külső tényezőknek.

Forrás: genetics.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.