A kacsacsőrű emlősök teje életeket menthet

Az ausztrál kutatók felfedezése nyomán egy meglepő egyed kaphat szerepet az antibiotikus rezisztens baktériumok elleni küzdelemben. És ez a hős nem más mint a kacsacsőrű emlős.

A kacsacsőrű emlős szokatlan tulajdonságaival – például a kacsára emlékeztető csőr és a hódéhoz hasonló farok – már hosszú ideje az evolúciós biológiai tanulmányok fontos alanya.

Még 2010-ben a kutatók felfedezték, hogy a kacsacsőrű emlős teje olyan antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, melyek felhasználhatóak lehetnek a szuper baktériumok ellen is.

Most a Nemzetközösségi Tudományos és Ipar Kutató Szervezet (CSIRO) és Deakin Egyetem kutatócsapata megfejtette, hogy az állat tejének mi is adja ezt a rendkívüli képességet – ezzel egy lépéssel közelebb hozva a mechanizmus felhasználását.

A felfedezéshez a kutatók a kacsacsőrű emlős tejében lévő különböző fehérjéket állították elő és vizsgálták laboratóriumi körülmények között.

“A kacsacsőrű emlősök annyira furcsa állatok, hogy nem lenne meglepő, hogy a biokémiájuk is szokatlan,” mondta Janet Newman, a felfedezésről készült tanulmány vezető szerzője.

“A kacsacsőrű emlős a kloákások családjába tartozik, ami az emlősöknek az a kis csoportja, akik tojással szaporodnak és tejet termelve etetik utódaikat. Azzal, hogy megvizsgáltuk a tejüket, egy új egyedi antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező fehérjét sikerült azonosítanunk, amiben meg van a lehetőség az életek megmentésére is.”

Mivel a kacsacsőrű emlősöknek nincsenek mellbimbói, ezért a tejet közvetlen módon a hasára választja ki, ezzel a tápanyagokban gazdag nedvet kitéve a környezet hatásainak, ezzel baktériumokhoz juttatva az újszülött utódaikat.

A kutatók szerint ez a könnyű elérhetőség tette szükségesség az antibakteriális tulajdonság kifejlődését.

“Meg szerettük volna vizsgálni a fehérje felépítését és tulajdonságait, hogy kiderítsük a fehérje pontosan melyik része csinál mit,” mondta Julie Sharp, a Deakin Egyetemtől.

A molekuláris biológia csúcsát képező Szinkrotron és a CSIRO csúcs-modern C3 technológiáinak bevetésével a kutatók képesek voltak előállítaniuk a fehérjét, amit azután részletesen meg tudtak vizsgálni. Az eredmények szerint a fehérjét egy eddig még soha nem látott 3D-s harmadlagos szerkezet jellemezte.

Az újonnan felfedezett fehérje szerkezetet a tudósok a gyűrűs felépítése miatt Shirley Temple-ről – göndör hajáról ismert gyerekszínész – nevezték el.

“Amíg ezt a nagyon szokatlan fehérjét csak a kloákásoknál láttuk, ez a felfedezés általánosan is növeli az ismereteinket a fehérje szerkezetekről,” mondta Sharp.

2014-ben a WHO kiadott egy elemzést arról, hogy az antibiotikum rezisztencia egyre nagyobb méreteket öltése miatt fel kell lépnünk vele szemben vagy különben a gyakori fertőzések és a kis sérülések is ismét halálossá válhatnak. A kutatók most együttműködő partnereket keresnek, akikkel képesek lehetnek hadrendbe állítani az újonnan felfedezett fehérjét a szuper baktériumok ellen vívott harcban.

Forrás: scripts.iucr.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.