A Kepler-186f és a 62f exobolygók sokkal jobban hasonlíthatnak a Földre mint eddig gondolták

A Georgia Technológiai Intézet új tanulmánya szerint egy 500 fényévre lévő exobolygó még hasonlóbb lehet a Földhöz mint eddig gondoltuk volna.

A Kepler-186f az eslő felfedezett Föld méretű bolygó, ami a csillagja életre alkalmas zónájában kering – megfelelő távolságra van a csillagjától ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén.

A kutatók szimulációkat használtak arra, hogy megvizsgálják az exobolygó forgási tengelyének dinamikáját. Ez megmutatja, hogy a bolygó mennyire tud kitérni a forgási tengelyéről és ez,hogyan alakul az idő előrehaladtával. Ez a kitérés lényeges hatással van az évszakokra és az éghajlatra, mivel megváltoztatja, hogy a fény hogyan esik a bolygó felszínére.

A kutatás eredményei szerint a Kepler-186f tengelyének kilengése igen stabil, hasonlóan a Földhöz, ami rendszeres évszakokat és stabil éghajlatot eredményez. A csapat szerint az 1200 fényévre keringő, a Földnél lényegesen hatalmasabb Kepler-62f esetében is ugyanez lehet a helyzet.

Hogy szemléltessék mennyire is fontos tengely kilengés, a kutatók a Marsot hozták példának, ami a múltban valószínűleg nagy felszíni tengerekkel rendelkezett, azonban a lényegesen nagyobb és következetlenebb tengely kilengése miatt milliárd évek alatt egy kietlen sivatag bolygóvá vált.

“A Mars is a Naprendszer lakható övezetében van, viszont a tengely kilengése nagyon instabil – nulla és 60 fok között mozog,” mondta Gongjie Li, a kutatás vezetője. “Ez az instabilitás valószínűleg hozzátett a Mars légkörének leépüléséhez és a felszíni víz elpárolgásához.”

A Marsal szemben a Föld kilengése 22,1 és 24,5 fok között mozog és a két szél között nagyjából 10 000 év telik el.

Egy bolygó orbitális tájolásának szöge váltakozik a csillaga körül a rendszerben lévő többi bolygó gravitációjának hatására. Hogyha a bolygó keringése ugyanilyen sebességgel oszcillál, mint a bolygó forgási tengelye, akkor ez a tengely is gyakran drámai mértékben  váltakozhat.

A Mars és a Föld között erős kapcsolat van, hasonlóan a Merkúr és a Vénusz között is. Ezek a kapcsolatok azt eredményezik, hogy jelentős eltérések is lehetnének a bolygók forgástengelyében. Szerencsére a Hold jelenléte kordában tartja a Föld tégelyének kimozdulását – azzal hogy enyhén módosítja a bolygónk forgási tengelyét, ami így eltér a keringési oszcillációtól. A Földel szemben viszont a Mars nincs ilyen szerencsés helyzetben, mivel nincs semmilyen, ami stabilizálná a tengelyét.

“Úgy tűnik, hogy mindkét exobolygó lényegesen különbözik a Marstól és a Földtől, mivel sokkal gyengébb kapcsolatban állnak testvérbolygóikkal,” mondta Li. “Nem tudjuk, hogy vannak e holdjaik, de a számításaink szerint még nélkülük is, a Kepler-186f és a 62f több tízmillió évig állandóak maradtak.”

Kepler-186f kevesebb mint 10%-al nagyobb átmérőjű mint a Föld, azonban a tömege, összetétele és a sűrűsége még nem tisztázott. A keringési ideje 130 nap és a NASA szerint a csillagjának fénye hasonló mértékben éri a bolygó felszínét a legnaposabb időpontban mint a Földét. A Kepler-186f a Hattyú csillagképben foglal helyet egy öt bolygó alkotta csillagrendszerben.

A Kepler-62f volt a leginkább Földszerű, amíg fel nem fedezték a Kepler-186f-et még 2014-ben. A 62f 40 százalékkal nagyobb a bolygónknál és valószínűleg vagy a földhöz hasonló szárazföldek és óceánok által borított, vagy teljes egészében óceánok által borított a felszíne. Ez az exobolygó a Lant csillagképben foglal helyet egy szintén öt bolygó alkotta rendszer legkülső bolygójaként.

Amíg azt még nem sikerült igazolni, hogy a bolygókon tényleg van víz – vagy élet -, azonban mindkettő jó tulajdonságokkal rendelkezik ehhez.

“A mi tanulmányuk az egyik első, ami az exobolygók éghajlati stabilitását vizsgálja és hozzáad ezekről a potenciálisan lakható közeli világokról szerzett ismereteinkhez,” mondta Li.

Amíg nem tudunk eleget az élet kialakulásáról ahhoz, hogy kizárjuk a megjelenésének lehetőségét, azokon a bolygókon, amiknek az éghajlata kiszámíthatatlanul instabil, viszont a kutatók szerint a stabil éghajlat segítheti az élet és az ahhoz szükséges tényezők fennmaradását.

Forrás: iopscience.iop.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.