A ketogén étrend segíthet megelőzni a kognitív leépülést

Egy újabb kutatás demonstrálta, hogy az eddigi elméletekkel ellentétben mégis komoly kapcsolat van a bélrendszer és az agy között, és az egyik szerv egészségi állapota a másik szervre is kihatással lehet.

A Sanders-Brown Központ és a Kentucky Egyetem kutatói két tanulmányt is megjelentettek, melyekben állatokon demonstrálták, hogy az étrendnek komoly hatása lehet az állatok mentális egészségére.

Az első tanulmányban megmutatták, hogy a ketogén (magas zsír és alacsony szénhidrát) diéta mellet számottevő javulás figyelhető meg az állatok agyának vérellátásában. A vérellátásnak természetesen fontos szerepe van az agy egészségében és a további eredmények szerint a vérellátás szabályozásában fontos szerepe lehet a bélrendszerben élő baktériumoknak.

A kutatók azért vizsgálták a ketogén diétát, mivel már korábbi kutatások már észrevették, hogy az étrendnek pozitív hatásai vannak a különböző neurológiai rendellenességekben – például epilepszia, Parkinson kór és autizmus – szenvedő betegeknél.

A kísérletben kettő kilenc fős 12-14 hetes egércsoportot alkottak, melyek közül az egyik ketogén a másik pedig hagyományos étrendre volt fogva. 16 héttel később a kutatók megállapították, hogy a ketogén csoportba tartozó egerek körében lényegesen jobb volt az agy vérellátása, jobb volt a bélrendszerükben élő baktériumok egyensúlya, alacsonyabb volt a vércukorszintjük és a testsúlyuk és az Alzheimer kór kialakulásához köthető amiloid béta fehérjék eltávolításának képessége is javult.

Amíg a ketogén étrenddel kapcsolatban végzett kísérletekben általában már eleve valamilyen betegséggel küzdő álltokra vagy emberekre fókuszálnak, addig a mostani kutatáshoz egészséges egereket használtak, amivel demonstrálták, hogy már az eleve egészséges állatoknál is okozhat javulást az ketogén étrend.

A kutatók szerint az étrend jótékony hatását valószínűleg az mTOR nevű tápanyag érzékelő molekula blokkolása okozza, amiről már korábbi kutatások is bebizonyították, hogy hatással lehet a várható élettartamra és az egészségre is. A kutatók azt is kiemelték, hogy mTOR blokkolását a kalóriaszegény étrenddel vagy a rapamycin nevű gyógyszerrel is el lehet érni.

A második tanulmányban agyi képalkotással vizsgálták a rapamycin, a ketogén étrend vagy az egyszerű kalóriaszegény étrend hatásai fiatal és idősebb egereknél.

Az eredmények meglepőek voltak, mivel a kalóriaszegény étrend egy fajta ‘megfiatalításnak’ tette ki az idősebb rágcsálókat, melyek agyi vérellátása és anyagcseréje még a normális étrenden lévő fiatal egereknél is jobb volt.

A kutatók szerint azonban még túl korai lenne kijelentetni, hogy az étrendnek az emberekre nézve is hasonló hatása lenne, de mivel a rapamycin és más mTOR gátlók használatát már engedélyezték – és rengeteg különböző betegség ellen használják is őket -, így reális gondolat, hogy a kutatás embereken folytatódjon. Ezt tovább segíti, hogy az egereken alkalmazott vizsgálati módszereket emberekre is nagyon könnyen át lehet ültetni.

A kutatók ezen felül már dolgoznak egy klinikai vizsgálaton, aminek keretében az agyi vérellátásban bekövetkező problémák és a bélbaktériumok között keresik majd a kapcsolatokat. A kutatás főleg az idősebb – 50 év feletti – emberekre fog majd fókuszálni.

Forrás: frontiersin.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.