A klánok közötti háborúk magyarázhatják ezt a 7000 évvel ezelőtti különleges evolúciós eseményt

7000 évvel ezelőtt valami furcsa történt a férfiakkal; ezt az időszakot követő két évezredben az Y kromoszómájuk genetikai diverzitása összeomlott. Ez az összeomlás annyira szélsőséges volt, mintha minden 17 nőre egy férfi társ jutott volna.

Ez a kérdés már hosszú ideje foglalkoztatja a régészeket és a biológusokat, viszont most a Stanford Egyetem kutatói egy egyszerű magyarázatot találtak. Az összeomlás szerintük a patrilineális klán között generációkon át tartó háborúnak köszönhető – amiben rengeteg férfi veszíthette életét.

Az ötlet Tian Chen Zeng-tól ered, aki a “neolitikus Y-kromoszóma palacknyak” esemény hátteréről olvasott és a felvetett lehetőségeket nem találta elég meggyőzőnek. Ezért Alan Aw matematikus és számítástechnikai kutató segítségével igyekeztek jobb választ találni a problémára.

Nem szokatlan, hogy az emberi genetikai diverzitás időnként lényegesen visszaesik, amíg az Y-kromoszóma palacknyak – amit modern emberek genetikai mintáiból következtettek ki – egy különleges esemény. Először is csak a férfiakat érintette -az Y-kromoszómákon keresztül -, másodszor pedig ez az esemény sokkal később következett be mint más hasonló biológiai események – ami arra utal, hogy esetleg a változó társadalmi rendnek is köze lehet hozzá.

A kutatás ki is emeli ezt a társadalmi átrendeződést. Mivel 12000 évvel ezelőtt a mezőgazdaság és az állattartás hatására a társadalom egyre rendezettebbé vált és elkezdtek megjelenni a szélesebb rokonságot összefogó patrilineális klánok. Amíg a nők között elképzelhető volt, hogy beházasodjanak egy klánba, addig a klánok férfi tagjai mind közelebbi rokonságban álltak egymással – az Y-kromoszómák tekintetében ez olyan mintha egy adott klánnak egy közös ősapja lenne.

Ez viszont csak a klánon belül igaz és maguk a klánok között valószínűleg jelentős különbségek voltak. Hogy magyarázatot adjanak miért is csökkent mégis ez a klánok közötti eltérés, a kutatók azt a feltételezést alkották meg, hogy a klánok közötti háborúk idővel több klánt teljesen kiirtottak – ezzel teljesen megszüntetve egyes férfi Y-kromoszóma változatokat.

Hogy teszteljék az elképzelést, a kutatók matematikai modelleket és számítástechnikai szimulációkat vetettek be, hogy lemodellezzék a klánok közötti háborúk genetikai hatását. Ahogy a kutatók gondolták az eredmények szerint, a patrilineális klánok közötti háborúk drámaian csökkentették az Y-kromoszóma genetikai diverzitását az idő előrehaladtával – amíg, ha férfiak és a nők klánok közötti szabad áramlásának nem voltak ilyen hatásai.

A modell így arra is magyarázatot tudott adni, hogy a túlélő klánok tagjai lényegesen elterjedtebbé váltak, amíg más Y-kromoszóma variánsok aránya nem változott jelentősen – ezek a társadalmak valószínűleg más berendezkedésűek voltak.

Most a kutatók azon dolgoznak, hogy ezt az elképzelést más történelmi és geopolitikai minták vizsgálatára is bevessék, ezzel vizsgálva, hogy ezek az események milyen hatással lehettek az emberek genetikájára. A csapat szerint az eredmények fontos jelentőséggel bírnak a társadalomtudomány és a biológia terén is, abban hogy kapcsolatot építenek az emberi kultúra és evolúció között.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.