A kreatív emberek mégsem olyan jók a kognitív irányításban

Az Arkansas Egyetem kutatói egy új módszerrel vizsgálták a kapcsolatot a kreativitás és a kognitív irányítás – ami az elménk képessége az ösztöneink felülbírálására és a szokások vagy reakciók helyett a célok alapján történő döntéshozásra – között. A kutatás megmutatta a kreativitáshoz köthető eredményeket felmutató emberek nem jobbak a kognitív irányításban, mint a kevésbé kreatívak.

Ezek az eredmények ellentmondanak a korábbi kutatásnak, ahol az eredmények helyett laboratóriumi teszteket használtak a kreativitás mérésére.

A kutatók összehasonlították azoknak az embereknek a kognitív folyamatait, akik kreatív sikereket értek el az életükben, azokkal akik jó eredményt értek el a kreativitást mérő teszteken. Az eredményekről két tanulmányt is kiadtak.

Az első tanulmányban a kutatók a laboratóriumi kreativitás mérésre fókuszáltak, melyek az “eltérő gondolkodást” mérik úgy, hogy a résztvevőket – jelen kutatásnál 15 fő – arra kértek, hogy írjanak egy listát arról, hogy milyen problémákat okozna az ha az emberek képesek lennének a levegőben járni vagy repülőgép nélkül repülni.

Ezen tesztet követően a résztvevőknek egy olyan feladatot kellet megoldaniuk, ami a kognitív irányításukat mérte – vagy annak a képességét, hogy hogyan változtatják meg azt, hogy a figyelmük mire összpontosul. A résztvevőknek kis betűket mutattak, melyek összeállva egy nagyobb betűt formáltak és arra kérték őket, hogy jelezzék, ha az adott betű jelenik meg kis betűkből összeállva – ami gyakran történt – vagy ahogy a kis betűk egy más betű formálására álltak össze – ami ritkábban történt. A kutatók ezután megvizsgálták a reakcióidőket a gyakori célpontok és a ritka célpontok megtalálása között. A csapat ezenfelül EEG felvételeket is készített a feladatvégzés alatt.

A kutatók arra jutottak, hogy azok akik jobb eredményt értek el az eltérő gondolkodás teszten, jobb kognitív irányítást is mutattak az EEG adatok alapján.

A második tanulmányban 39 résztvevő vett részt az eltérő gondolkodás teszten, azonban a kutatók itt arra is megkérték őket, hogy a valódi életben előforduló kreatív eredményeiket is írják le 10 különböző kategóriában – képzőművészet, zene, tánc, építészeti tervezés, írás, humor, feltalálás, tudományos felfedezés, színház/film és főzés.

A kutatók itt ugyanazzal a tesztel mérték a kognitív irányítást mint a korábbi tanulmányukban és azt találták, hogy azok akik jó eredményt értek el az eltérő gondolkodás teszten, azok itt is jobban teljesítettek a kognitív irányítást mérő teszten is. Azonban a magasabb valódi kreatív eredményt felmutató emberek, nem feltétlenül szerepeltek jól az eltérő gondolkodás teszten, sem pedig a kognitív irányítást mérő teszten. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a laboratóriumi kreativitás mérés és a valódi kreatív eredmények különböző kognitív folyamatokhoz kapcsolódhatnak.

Ez a tanulmány szerint a “valóban” kreatív emberek agya több információt enged be, azonban ez egy “kétélű kard”.

“A túl sok információ elnyomó és zavaró lehet. Viszont másrészről, ez segít a kreatív embereknek, hogy észrevegyenek olyan dolgokat, amit mások nem vennének észre,” mondta Darya Zabelina, a tanulmány vezető szerzője.

“A kreatív résztvevők nem voltak rosszak a kognitív irányításban,” magyarázta. “Talán csak jobban teljesítenek, amikor érdekes számukra egy feladat vagy jobban részt vesznek benne.”

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.