A külföldi élettapasztalat segít jobban megismerni önmagunkat

A Rice, a Kolumbia és az Észak Karolina Egyetemek társadalomkutatói csapatának új tanulmánya szerint a külföldön való élet segíti az önfelismerést.

Új kutatási eredményeik szerint a külföldön élők “világosabban látják az énképüket”, ami annak a mértéke, hogy az adott személy meggyőződései mennyire egyértelműen és megbízhatóan írhatóak le és mennyire stabilak az idő előrehaladtával.

A tanulmány valójában 6, összesen 1874 résztvevőt magába foglaló kutatás végeredménye. A résztvevőket különböző online panelekről és az amerikai vagy nemzetközi MBA programokról szervezeték be – egy részük soha nem élt külföldön – és több különböző kérdőív kitöltésére kérték őket.

A kutatók arra jöttek rá, hogy az otthonuk és az őket befogadó ország kulturális értékei közötti eltéréseknek önvizsgáló és önfelismerő hatásai vannak. Ezek a felismerések segítenek jobban megérteni, hogy valójában melyik értékeket és normákat tartják fontosnak – szemben azzal, hogy vakon megfelelnének annak a kultúrának, amiben felnőttek.

“Ebben a világban, ahol egyre gyakoribbá válnak a külföldön való életnek a megtapasztalása és a technológia fejlődésével egyre egyszerűbbé válik a kultúrák közötti utazás és kommunikáció is, rendkívül fontos, hogy a tudomány lépést tartson ezekkel a változásokkal és igyekezzen megérteni, hogy milyen hatással van mindez az emberekre,” írták a szerzők.

Ebben a tekintetben, a tanulmányaink megmutatják hogy a külföldön való élet, befolyással van az énképünk alapvető struktúráira azzal, hogy világosabbá teszi azokat a számunkra. Hermann von Keyserling német filozófus 1919-es ‘A filozófus útinaplója’ című könyvének epigráfusában azt írta, hogy ‘Az önmagunk felé vezető legrövidebb út a világ körül vezet.‘ Majdnem 100 évvel később a kutatásunk empirikus bizonyítékokkal támogatja ezt az elképzelést.

Amíg a legtöbb külföldi élményeket vizsgáló kutatás, arra fókuszált, hogy az emberek éltek e külföldön, ezzel szemben viszont ez az új kutatás most ennek a külföldön töltött időnek a mélységeit és kiterjedtségét vizsgálja. Az eredmények szerint a mélység – hogy mennyi ideig él valaki külföldön – és nem pedig a kiterjedtség – hogy valaki mennyi külföldi országban élt – határozza meg jobban az egyének énképének felismerését. Minél több ideig él valaki külföldön, annál több önreflexiót halmoz fel, ami miatt jobban megismerik önmagukat és ezért jobb döntéseket is hoznak, például a munkájukkal kapcsolatban.

Ezeknek a felfedezéseknek különösen azokra a szervezetekre lehet hatása, amelyek a nemzeteken átívelően működnek, mivel náluk gyakori a külföldi munkaerő alkalmazása és a nemzetközi munkakörülmények kiépítése.

Korábbi tanulmányok arra jutottak, hogy a váláshoz vagy a munka elvesztéséhez hasonló élmények negatívan hatnak az önismeretünkre, amíg az eredmények szerint a külföldön való élet az egyike lehet azoknak a ritka élményeknek, amivel ez javítható.

Ez a pozitív hatás szerint a külföldön töltött időnek más jótékony hatásai is lehetnek, például az életünkkel való nagyobb elégedettség, az alacsonyabb stressz illetve a jobb munkavégzés. A kutatók szerint ez valószínűleg azért lehet, mivel a jobb önismeret segít megtalálni a nekünk legjobban megfelelő munkát – ami egyre nagyobb jelentőséget kap a modern világban, mivel példátlanul sok karrier lehetőség áll az emberek előtt.

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.