A lábak izmai kritikus hatással vannak az idegrendszer egészségére

Egy úttörő kutatás megmutatta, hogy a neurológiai egészség legalább annyira függ a lábizmok által küldött jelektől mint az agy más izmoknak küldött utasításaitól. A kutatásról megjelent tanulmány alapjaiban változtathatja meg az agy és idegrendszer gyógyítását – és magyarázattal szolgál arra is, hogy a sclerosis multiplex, gerincagyi atrófia és más neurológiai betegségekben szenvedő emberek állapota miért indul rohamosan romlásnak, amikor korlátozzák a mozgásukat.

“A tanulmányunk támogatja azt az elképzelést, miszerint a teherhordó gyakorlatok mozgásképtelen embereknél – mint például az ágyhoz kötött beteg vagy éppen a hosszú úton lévő asztronauták – nem csak a lábizmaik tömege csökken, hanem sejti szinten is változás következik be a testük kémiájában és ez az idegrendszerre is negatív hatással van,” mondta Raffaella Adami, az olasz Università degli Studi di Milano kutatója.

A kutatás során egerek mozgását korlátozták azzal, hogy megakadályozták, hogy használják a hátsó lábaikat egy 28 napos kutatási időszakra. Az egerek a kísérlet során természetesen viselkedtek és nem mutatták stressz jeleit. A vizsgálat végén a kutatók megvizsgálták az állatok agyának az úgynevezett szub-ventrikuláris zónáját – ami az idegsejtek egészségének megőrzésében játszik fontos szerepet az emlősöknél és itt állítanak elő neuronokat az idegi őssejtekből is.

A kontroll csoporthoz viszonyítva a korlátozott mozgású egereknél 70%-os csökkenést láttak az idegi őssejtek mennyiségében. Ezen felül ezeknek az egyedeknek neuronja és a oligodendrocitái – az idegsejtek szigeteléséért és szöveti támogatásáért felelős sejtek – nem megfelelően váltak éretté.

A kutatók megmutatták azt is, hogy a lábak használata – kiemelten a teherhordásos feladatok során – olyan jeleket küld az agynak, ami létfontosságú az egészséges idegsejtek termelésében és az egész idegrendszer számára. A mozgás korlátozása megnehezíti a test számára, hogy új idegsejteket hozzon létre – aminek széleskörű következményei lehetnek.

“Nem véletlen, hogy aktívaknak születtünk; hogy járjunk, fussunk, guggolva üljünk le és a lábaink izmaival dolgokat emeljünk fel,” mondta Adami. “A neurológiai egészség nem egy egyirányú utca, ahol az agy megmondja az izmoknak, hogy ’emeljetek’, ‘járjatok’ és így tovább.”

A kutatók további vizsgálatok során arra is fényt derítettek, hogy a korlátozott mozgás mellett csökken a test oxigén szintje, ami anaerob környezetet teremt és ezzel az anyagcserére is hatást gyakorol. Ezen felül a mozgási korlátozás két génre is hatással volt, az egyik ezek közül a CDK5Rap1, aminek fontos szerepe van a mitokondrium – testet energiával ellátó sejtszervecske  – egészségében, ezzel egy negatív visszacsatolást váltva ki a testben – a kevesebb energia miatt kevesebbet mozgunk – így a kevesebb mozgás miatt még kevesebb lesz az energiánk és így tovább.

Ennek a kutatásnak az eredményei rengeteg egészségügyi problémát érintenek, egészen a passzív életmód miatt bekövetkező szív- és érrendszeri problémáktól a komolyabb neurológiai problémákig, mint például a sclerosis multiplex.

Ez a kutatás jól mutatja, hogy mennyire fontos szerepe van a mozgásnak az életünkben és rengeteg különböző következménye lehet a felfedezéseknek. Például az egyik ilyen, hogy az űrben hosszú hónapokat eltöltő asztronautáknál is figyelembe kell venni, hogy milyen fontos szerepe van a teherhordásnak az egészségünk fenntartásában.

Forrás: frontiersin.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.