Kategóriák Történelem

A lágyszövetek tanúsága szerint a jura-kori ichthyoszaurusz melegvérű volt

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint ez a delfinszerű tengeri őshüllő nem csak küllemében hasonlított távoli rokonára. A jura-kori (nagyjából 180 millió évvel ezelőtt élt) Stenopterygius ichthyosaur maradványainak elemzése felfedte, hogy az állat nagy valószínűséggel melegvérű volt, szigetelő „bálnazsírréteggel” rendelkezett, és színezete révén rejtőzött el a ragadozók elől.

Az ichthyoszauruszok azért érdekesek, mert sok közös vonásuk van a mai delfinekkel, mégsem állnak közeli rokonságban ezekkel a tengeri emlősökkel. Biológiájuk is meglehetősen zavaros. Bár sok tulajdonságuk azonos a mai vízi hüllőkével, mint például a tengeri teknősökével, a fosszíliák tanúsága szerint ma már tudjuk, hogy elevenszülők voltak, amit viszont a melegvérűekhez kötünk. A legújabb tanulmány fényt derít e rejtélyek némelyikére. A nemzetközi kutatócsoport egy kb. 180 millió éves, a németországi Holzmaden kőfejtőben talált Stenopterygius fosszíliát vett górcső alá. A kivételesen jó állapotban megmaradt fosszília testének körvonalain kívül még belső szerveinek maradványai is kivehetőek, sőt, még a bőr rétegei is.

A kutatóknak sikerült pigment-sejtszervecskéket azonosítaniuk a fosszília bőrében, sőt feltehetően a májat is. Emellett olyan anyagot fedeztek fel benne, amely kémiailag a gerincesekben található bálnazsírnak felel meg, ami azonban csak olyan állatokban található meg, amelyek a környezeti hőtől függetlenül képesek fenntartani testhőmérsékletüket; vagyis a melegvérűekben.

A kutatócsapat nagy felbontású analitikai módszerek és immunohisztológiai elemzések révén vetették vizsgálat alá a maradványokat, többek között a fosszíliából kinyert lágyszövetet is. Különféle antitesteket vetettek be, amelyek különböző kötésmintákat eredményeztek – ez azért fontos, mert egy-egy protein antitestjei például csak bizonyos területekhez kötődnek.

Ez az antitestek specifikus mivoltát demonstrálja, és meglehetősen szilárd bizonyítékot nyújt arra, hogy a különböző szövetekben különböző proteinek vannak jelen. A májban például nem számíthatunk keratin jelenlétére, hemoglobinéra azonban annál inkább. Ez nyert megerősítést a minták különféle antitestekre és más kémiai eszközökre nyújtott reakció esetében is.

A laborvizsgálatok a szubkután zsírréteg meglétére is bizonyítékot találtak. A kutatók beszámolója szerint ez az első közvetlen bizonyíték az ichthyoszaurusz melegvérűségére, mert ez a zsírréteg a melegvérű állatok sajátja.

Az eredmények arra utalnak, hogy a Stenopterygius bőre a bálnáéhoz hasonló volt, annak színe pedig a ma élő tengeri állatokéhoz hasonló – hátukon világos, hasukon sötétebb –, ami jó rejtőszínt jelentett mind a felülről – mint például a szárnyas pteroszauruszok – , mind az alulról támadó ragadozókkal – mint a plioszauruszok – szemben.

A kutatók mind morfológia, mind biokémiai szempontból arra jutottak, hogy noha a Stenopterygius tágabb értelemben hüllőként osztályozható, pikkelyes bőrét már elvesztette, ami nagyban segítette víz alatti manőverezését.

A vizsgált fosszília szokatlanul jó állapotban maradt fenn – ami az egész Holzmaden formációra jellemző. Ez az egyed jó bizonyítékát nyújtja, hogy megfelelő körülmények között a szövetek és molekulák különösen hosszú időn át maradhatnak fenn, valamint hogy a lágyszövetek elemzése fényt deríthet evolúciós mintákra és összefüggésekre, valamint arra is, hogy ezek az állatok hogyan funkcionáltak természetes környezetükben.

Az eredmények ismételhetőnek és konzisztensnek bizonyultak. Amiért pedig e vizsgálat különösen fontos, az az, hogy bebizonyította, mi minden fedezhető fel egy-egy kivételes példány multidiszciplináris, különböző intézmények összefogásával végrehajtott tanulmányozásával.

Forrás: ScienceDaily

Megosztás
arsratio

Legutóbbi tartalom

Egy új módszerrel majdnem a felére csökkentették az autizmus tüneteit

Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az USA-ban már 59-ből egy gyerek autista, ami lényeges növekedést jelent a 2000-es évekhez…

2019-04-22 1:07 du.

Eddig nem látott fokú irányítást biztosít egy új módszer a fény sebessége felett

A Közép-Florida Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert a fény irányítására. Ezzel nem csak a fény impulzusok lelassítása, hanem akár az…

2019-04-22 12:59 du.

Ultrahanggal sikerült befolyásolni a döntéshozatali képességet

Emberekként képesek vagyunk fontolóra venni, hogy milyen hatása lett volna annak, hogyha bizonyos események másképp következtek volna be a múltba…

2019-04-22 12:54 du.

Egy új berendezéssel a havazás is energiává alakítható

A Kalifornia Egyetem kutatói megterveztek egy olyan berendezést, ami a lehulló hóból állít elő elektromosságot. A berendezés maga olcsó, kis…

2019-04-22 12:39 du.

Emberi szövetekből nyomtattak szívet

Izraeli kutatók emberi szövetekből 3D nyomtattak egy szívet, ami elmondásuk szerint hatalmas előrelépést jelenthet a szervátültetésben. Amíg ez valószínűleg még…

2019-04-19 7:08 du.

Olajjal táplálkozó baktériumokat fedeztek fel a Mariana-árok fenekén

A Kelet Anglia Egyetem kutatói egy különleges olajjal táplálkozó baktériumot fedeztek fel a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árokban. A kutatásban…

2019-04-19 7:03 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.