A lebomló műanyagok is üvegházhatást okozó gázokat szabadítanak fel

A Hawaii Egyetem kutatói felfedezték, hogy a környezetbe kerülő és ott folyamatosan bomló gyakori műanyagok több különböző fajta üvegházhatást okozó gázt is kibocsátanak.

A műanyagok tömeggyártása majdnem 70 évvel ezelőtt indult meg és az előrejelzések szerint az elkövetkező két évtizedben a gyártási ütem megduplázását jelzik elő a szakértők. A műanyag használatát az alacsony áruk és a fajtánként változó tulajdonságaik hajtják előre. Azonban a szemétté válásuknak széles körű káros hatása van a környezetre nézve. Mindezen felül a bomlásuk rengetek különböző vegyületet enged szabadon, amelyek negatív hatással vannak a különböző ökoszisztémákra.

A legújabb tanulmány szerint a leggyakoribb műanyagfajták meglepő módon univerzálisan metánt és etilént szabadítanak fel – amelyek üvegházhatást okozó gázok. A kutató csapata polikarbonátot, akrilt, polipropilént, polietilén-tereftalátot, polisztirolt és nagy és kis sűrűségű polietilént vizsgált – amelyeket például élelmiszerek csomagolásához, textíliákhoz, építőanyagokhoz és más különböző műanyag használati cikkekhez használnak.

Mindezen felül a csapat azt is észrevette, hogy a frissen elkészített kis sűrűségű polietilén pelletek a 212 napos kísérleti időszak alatt folyamatosan az idő előrehaladtával egyre több gázt bocsátottak ki és az óceánban talált kis sűrűségű polietilén törmelékek a napfény hatására szintén nagyobb mennyiségben bocsátottak ki a gázokból. Amikor a műanyagokat elég napsugárzás érte, akkor a bomlásuk a sötétben is folytatódott.

A kutatók szerint bomlás ütemének felgyorsulása – és ezáltal a gázkibocsátás emelkedés – amiatt emelkedett az idő előrehaladtával, mivel a napsugarak hatására a műanyag felszínén mikroszkopikus mérető törések és repedések képződtek. Ez azért jelent problémát mivel ez a folyamat növeli a műanyag felületét, amit így egyre több sugárzás ér és ezzel folyamatosan gyorsul a bomlás.

A gáztermelést ugyanakkor a környezetben lévő úgynevezett mikroműanyagok is felgyorsíthatják. A kutatók szerint a probléma egyre súlyosabbá fog válni, ahogy a műanyag termelése nő és ahogy a kint lévő műanyag szemét egyre öregebbé válik. Illetve ez azért is komoly probléma, mivel a jelenleg üvegházhatást okozó gázkibocsátás terén végzett előrejelzések ezeket a tényezőket nem vették figyelembe.

Az üvegházhatást okozó gázok közvetlen hatással vannak a klímaváltozásra – ami a tengerszintre, a globális hőmérsékletre, a különböző ökoszisztémák egészségére, a viharokra, az áradásokra, a szárazságokra és az erózióra is hatással van.

A kutatók szerint az eredményeik jól mutatják, hogy a műanyag termelésnek milyen egyéb veszélyei lehetnek az emberiség jövőjére és javaslatuk szerint a probléma gyökereit kellene kezelniük a törvényhozóknak – kiemelten az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokkal és használati cikkekkel.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy meghatározzák, hogy mekkora mennyiségű műanyag lehet az óceánokban és a szárazföldeken, amit a napfény is elérhet. Ezzel az a céljuk, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy mekkora mennyiségű üvegházhatást okozó gáz is kerül a légkörbe a műanyagok bomlása miatt.

Forrás: journals.plos.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.