Kategóriák Történelem

A legöregebb feltárt város lakóinak is már a modern városok problémáival kellet szembenézniük

Megközelítőleg 9000 évvel ezelőtt a világ egyik első nagy mezőgazdász közösségének kellet talán először szembenéznie a modern városi élet jelentette kihívásokkal.

A mai Törökország területén húzódó Çatalhöyük (Catal Huyuk) romjait vizsgálták meg kutatók és állapították meg, hogy a 3500 és 8000 fő közötti népességű település lakói megtapasztalhatták a zsúfoltságot, fertőzések megjelenését, erőszakos bűncselekményeket és környezeti problémákat.

A 25 éve tartó feltárások eredményeiről most jelent meg összefoglaló tudományos írás. Az eredmények képet festenek arról, hogy hogyan nézhetett ki a nomád gyűjtögető-zsákmányoló embercsoportok kötöttebb mezőgazdaságot végző életvitelre való áttérése.

A régészek szerint Çatalhöyük lehetett az első proto-város közösség, amit I. E. 7100 és 5950 között laktak. A megközelítőleg 13 hektáros ásatási területet még 1958-ban kezdték először feltárni eltávolítva az évezredek során a romokra rakódó majdnem 21 méternyi üledéket.

Az eredmények alapján Çatalhöyük egy apró agyagtéglás házak alkotta településnek indult és 400-600 év alatt jutott el lakosságának csúcsára. Ezt az időszakot egy közel 600 évig tartó hanyatlás követett.

A növénytermesztés a település teljes élettartama alatt központi szerepet töltött be. Ezt erősíti az emberi maradványok kémiai vizsgálatai is, ami szerint az itt élő emberek búzában, árpában, rozsban és más háziasítatlan növényekben gazdag étrendet folytattak. Fehérjeforrásként főleg birkát és kecskét fogyasztottak, amíg a későbbi időkben már megjelentek a háziasított szarvasmarhák is.

A mezőgazdaság és állattenyésztés a legelejétől a közösség meghatározó munkakörébe tartozott, amíg a későbbi időkre még ennél is fontosabbá vált. Mivel a helyiek étrendjének jelentős részét búzafélék képezték, így a fogszuvasodás is egyre elterjedtebbé vált – a talált fogak 10-13 százaléka mutatta fogszuvasodás jeleit.

További érdekesség, hogy a későbbi korokból származó maradványoknál a lábcsontok módosulását figyelték meg, ami arra utal, hogy az emberek a korábbiaknál lényegesen többet kellet járniuk – például a lakóhelyüktől a megművelendő földekig.

A kutatók szerint mindez jelentheti azt, hogy a klímaváltozás és művelt területek minőségének romlása miatt egyre távolabb és távolabb kerültek magától a településtől, amíg egy másik vezető elmélet szerint a Közel-Keletet uraló szárazságok is előidézhették a mezőgazdaságra használt területek elköltözését.

A csontmaradványokból arra is fény derült, hogy minden harmadik ember szenvedett valamilyen fajta fertőzéstől, melyeket nagy valószínűséggel a zsúfolt élettér és a rossz higiéniai állapotok eredményeztek.

A népesség csúcspontján a házakat egymás közvetlen közelébe helyezték el és létrák segítségével a tetőről lehetett bejutni. Az épületek falainak belső részét az eredmények szerint többször agyaggal újravakolták és a szobákat viszonylagos tisztaságban tartották. Azonban ennek ellenére a kutatók emberi és állati ürülék nyomait is megtalálták egyes épületekben.

Catal Huyuk

Ez arra utal, hogy az emberek rendkívül közel laktak az állattartásra és a szemét tárolásra használt épületekhez, ami nagy valószínűséggel erősen hozzájárult a fertőzések elterjedéséhez is.

A zsúfoltság ezeken a higiéniai problémákon felül valószínűleg hozzájárult az emberek erőszakos viselkedéséhez is. Ezt az erőszakosságot mutatja az is, hogy az összegyűjtött 93 koponyacsontból 25 mutatta valamilyen erőszakos fizikai behatás miatt kialakult sérülés jelét, amíg közülük többeknél több különböző esemény ilyen eset is történhetett. Továbbá mivel a sérülések nagyrészt a koponya hátsó részén voltak, így ez arra utal, hogy hátulról támadhattak rájuk. A feltárások szerint az embereket otthonaik alatt kialakított kamrákba temették el.

Mivel Çatalhöyük az egyik első nagyváros lehetett, így vizsgálata a korai emberi civilizációról is sokat elárul és azt is jól mutatja, hogy a kihívásaik egy része még ma is okoz nehézségeket a modern városok lakói számára.

Forrás: pnas.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.