A magas zsír és szénhidrát tartalmú étrend maradandó károkat tehet a májban

A Weill Cornell Medicine és a Sloan Kettering Rák Központ kutatása szerint a magas zsír és szénhidrát tartalmú étrend káros mértékű zsírfelhalmozódásához vezet a májban, ami akkor sem áll helyre, ha később egészséges étrendre váltanak.

A kutatók létrehoztak egy olyan nanoszenzort ami non-invazív módon képes nyomon követni a zsír felhalmozódását a májban. A szenzor segítségével a csapat arra kereste a választ, hogy a magas zsír és szénhidrát tartalmú étrend milyen hatással van az egerek májára. Ami után azt is megvizsgálták, hogy hogyan változik ez, ha az egereket ezután egészséges étrendre állítják át. A vizsgálat viszont váratlan eredményeket hozott, amíg a zsírfelhalmozódás csökkent az egészséges étrendre való átállással, addig bizonyos májsejtekben még az átállást után hosszú idővel is megmaradt a zsír.

Ezek alapján az egészségtelen étrendnek rövid távon is komoly negatív hatásai lehetnek, ami jó eséllyel csak sokkal később áll helyre – ha egyáltalán képes teljesen helyreállni.

A nem alkohol okozta zsírmáj (NAFLD) betegség az Egyesült Államokban – ahol gyakorinak számít a magas zsír és szénhidrát tartalmú étrend – az emberek 30 százalékát érinti. A betegség során a beteg májában folyamatosan egyre nagyobb menyiségben halmozódik fel zsír, ami idővel komoly gyulladást, elhegesedést és akár májrák kialakulását okozhatja.

A zsíros májbetegség egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent és mára Amerikában és Európában az egyik leggyakoribb májbetegséggé vált. Ez azért komoly probléma mivel a betegségnek jelenleg nincsen hatásos kezelése; a szakértők általában egészségesebb étrendet és több mozgást ajánlanak – ami sajnos nem túl hatásos.

Jelenleg a betegség azonosításához ultrahangos- vagy mágnesesrezonancia-képalkotás használnak, ami csak viszonylag kevés információt árul el az elzsírosodott máj állapotáról. Az új nanoszenzor azért bizalomgerjesztő, mivel azzal még a máj elzsírosodása előtt azonosítani lehet azokat az embereket akik veszélyben vannak.

A szenzor nagyjából 1000-szer kisebb mint egy hajszál szélessége és egy szálnyi DNS-el körbetekert szén nanocső alkotja. A zsírfelhalmozódás hatására megváltozik a szenzor által kibocsátott fény színe, amivel meghatározható az elzsírosodás mértéke.

A nanoszenzorokat az egerek véráramába fecskendezik, amit a máj kiszűr onnan és a zsírsejtek felszívnak. Ezután egy közeli infravörös fényforrással világították meg a rágcsálókat, melynek hatására a nanoszenzorok is világítani kezdtek és az általuk kibocsátott fény színéből megállapítható, hogy mennyi zsír van a májban.

Amíg a berendezésnek komoly szerepe lehet a betegség állapotának a felmérésében, addig a nanoszenzor a betegség vizsgálatát is elősegítheti, ezzel közelebb hozva egy lehetséges kezelési módszer felfedezését is.

Forrás: stm.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.