A mentális képességeinktől függetlenül ragad el bennünket a csordaösztön

A tömegpánik, a piaci buborékok és más kiszámíthatatlan csoportos viselkedések mind elkerülhetőek lehetnének, hogyha az emberek okosak lennének és átgondolnák a helyzetet mielőtt még cselekednének. Legalábbis ezt a nézetet vallják a közgazdaságtanban és még a pszichológiában és a társadalomtudományban is.

Azonban most az UC Davis kutatói megvizsgálták, hogy az emberek hogyan viselkednek egyszerű érvelős játékok során és megállapították, hogy az embereket a csorda ösztön hajtja és mások viselkedéséhez hasonlóan igyekeznek cselekedni. A kutatók szerint ez még akkor is így van, ha a ránk jellemző különleges érvelési folyamatokat használják.

A legtöbbünk úgy gondolja, hogy a hóbortjaink és pánikszerű viselkedéseink mind állati múltunkra vezethetőek vissza, amit megfelelő odafigyeléssel, intelligenciával vagy oktatással le lehet küzdeni.

Azonban az új tanulmány megmutatja, hogy azokat az emberek akik igyekeznek tudatosan viselkedni, szintén elragadhatja a csordaösztön, ami eredményeként az általuk játszott játékban a viselkedésüket sokkal jobban határozzák meg mások – és az, hogy mit gondolnak mások, hogyan fognak cselekedni -, mint a racionalitás.

A csapat által használt játékok mind különböző gondolkodási módokat igényeltek és így másfajta érvelésre volt szükség a megoldásukhoz. Azonban az eredmények szerint mindegyik játékot az összetett csorda viselkedés uralta.

A kutatók több száz játékost figyeltek meg, ahogy több környi játékban vesznek részt. A játékosok között rengeteg különböző tulajdonsággal és háttérrel rendelkező ember vett részt – köztük olyanokkal akik már előre ismerték a játékokat.

Az úgynevezett ‘Szépségverseny’ játékban a játékosok akkor kaptak jutalmat, ha eltalálták azt a 0 és 100 közötti számot, ami a legközelebb áll az összes résztvevő által leadott szám átlagának két-harmadához. A második játékban a játékosoknak 1 és 24 között kellett egy számot választaniuk úgy, hogyha eggyel nagyobb számot választottak az ellenfelüknél akkor nyertek – az egy kivétel az 1-es szám, ami megveri a 24-et, így mindegyik számot megverheti egy másik szám. Az utolsó játék ehhez nagyon hasonló volt, viszont a résztvevők itt bármilyen számot választhattak – annak nem is feltétlenül kellet egész vagy valós számnak lennie. Viszont ezek a kis változások nagy különbséget okoztak a játékok elméletében, de látszólag a játékosokra nem voltak hatással, akik teljesen belegabalyodtak a csoporttársaik viselkedésébe.

A kutatók szerint ennek a csordaösztönnek az életben vannak lehetséges hasznos és káros hatásai is. Például hasznos lehet a hal vagy madár csoportok számára de egy csapatnyi biciklista is hasznot húzhat belőle. Azonban a viselkedésnek lehetnek negatív hatásai, amikor például egy rossz döntés az egész részvénypiac összeomlását idézheti elő vagy amikor kisebb összetűzések hatalmas zavargásokká változnak.

A kutatók szerint ezek a játékok megmutatták, hogy a kifinomult emberi döntéshozási mechanizmusok mögött is legalább annyira húzódnak meg más összetett csoport dinamikák, mint az emberi racionalitás. Tehát az emberi intelligencia nem befolyásolja mennyire kiszámíthatatlan egy adott játék kimenetele.

Forrás: link.springer.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.