Kategóriák Történelem

A nők szerepe a középkori kéziratok illusztrálásában

Egy 12. századi német kolostor területén eltemetett nő megkövesedett fogkövéből kimutatott lapis lazuli jelenléte arra utal, hogy szakavatott kódexillusztrátor lehetett.

A középkorban az írástudás letéteményesei nagyrészt az egyházi intézmények voltak. A  gazdagon illusztrált kéziratok kolostorokban készültek az egyház és a nemesség használatára. Némelyik díszítéséhez kivételesen ritka és drága anyagokat is felhasználtak, mint például aranyat és ultramarinkéket, mely utóbbit a lapis lazuli kőzetből nyerték.

A Max Planck Intézet és a Yorki Egyetem vezette nemzetközi kutatócsapat most egy meglepő felfedezés révén világított rá a nők kódexek előállításában betöltött szerepére: egy i.sz. 1100 körül egy kis német kolostorban eltemetett, középkorú nő fogkövébe ágyazódva találtak rá a lapis lazuli pigmentjeire.

A németországi Dalheim területén lévő kolostorban eltemetett egyéneket egy szélesebb körű  tanulmány keretein belül vizsgálták, amelynek során arra voltak kíváncsiak, mit tudhatunk meg fogazatukból. A kolostor maga igen kicsi volt, úgy 14 apáca élhetett benne, és egy sor 14. századi csatát követően leégett.

A kolostor temetőjében talált egyik nő fogkövébe számos kék pigmentfolt épült be. Az illető halálakor 45-60 éves lehetett. A gondos elemzések feltárták, hogy a kék festékanyag nem másból, mint lapis lazuliból – lazuritból és egyéb ásványokból álló kőzetből származik.

De hogyan kerülhetett a festékanyag a feltételezett apáca szájába? A pigment eloszlásából arra lehet következtetni, hogy festés közben nedvesítésként meg-megnyalta az ecset végét. Mivel ezt a festéket az arannyal és az ezüsttel egyetemben csakis a legértékesebb kéziratok illusztrálására használták, csakis a legkivételesebb képességű, leginkább hozzáértő illuminátorok férhettek hozzá.

Míg Németország közismerten a kódexek előállításának egyik központja volt ebben az időszakban, a nők szerepének azonosítása ebből a korai korszakból mindig is problémás volt. A legtöbb középkori kódexmásoló és illusztrátor ugyanis az alázat jegyében nem szignálta munkáját, a szerénység pedig különösen kívánatos tulajdonság volt a nők esetében. Épp ezért sokan vélik úgy, hogy nem játszottak jelentős szerepet ebben a tevékenységben.

E felfedezés azonban nem csak az előbbi véleményt kérdőjelezi meg, de az illető élettörténetébe is bepillantást enged. Hiszen ha belegondolunk, ő is jelentős részét alkotta az afgán bányáktól Egyiptom kereskedelmi csomópontjain és Konstantinápolyon át a középkori Németországig vezető, kiterjedt kereskedelmi hálózatnak. Az értékes festék sok ezer mérföldet tett meg, hogy ez az egyszerű asszony megalkothassa remekműveit.

Immár bizonyítékunk van rá, hogy ilyen eldugott helyeken is akadhattak kivételes tehetségek, akikre bizonyára nem véletlenül bíztak ilyen ritka és értékes anyagokat. Ha pedig alaposabban körülnézünk, valószínűleg még számos hasonló helyen találhatunk elfeledett, de nem mindennapi művészekre.

Forrás: Max Planck Intézet

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

A 19. század óta csökken az átlagos testhőmérséklet

A Stanford Orvosi Egyetem új tanulmánya szerint a 19. század óta az Egyesült Államokban csökkent az emberek átlagos testhőmérséklete. Jelenleg…

2020-02-23

Megvan az első ciklikusan ismétlődő gyors rádióhullámú kitörés

Egy nagy méretű kanadai űrkutató csapat felfedezett egy 16 napos ciklusban ismétlődő gyors rádióhullámú kitörést. Ezek a rádióhullám kitörések rövid…

2020-02-23

Már a levegő páratartalmából is tudnak elektromos áramot generálni

A Massachusetts Egyetem új tanulmánya természetes fehérjék segítségével képes áramot gerjeszteni a levegőben lévő nedvességből. Kutatóik szerint a technológiának fontos…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom