Kategóriák Tech

A sivatagi levegőből is képes vizet kinyerni az MIT új berendezése

Meglepőnek tűnhet de mégis lehetséges ivóvizet kinyerni, akár a legszárazabb sivatagi levegőből is, mivel még a Föld legszárazabb területein is van nedvesség a levegőben. Most az MIT kutatóinak sikerült is bebizonyítani, hogy egy ilyen rendszer működőképes lehet.

Az eszköz már egy korábban is bemutatott elméleten alapul, azonban a készüléket most először tesztelték az arizonai sivatag száraz levegőjén, ezzel igazolva a működését –  még továbbra is rengeteg munka áll a kutatók előtt a folyamat felnagyításának tekintetében.

A eszköz fejlesztéséről szóló korábbi írások nagy visszhangot váltottak ki – mind bizakodó mind pedig kritikus hangnemben. A kutatók szerint azonban az új tanulmány megválaszol minden felmerülő kérdést és kételyt.

A rendszer aránylag újnak számító, nagy felülettel rendelkező anyagon, a fém-organikus keretrendszeren (MOF) alapszik, amellyel most a rendszer optimalizálása után, akár a 10%-os páratartalom mellet is képesek vizet kivonni a levegőből. A jelenleg használt módszerekhez ennél sokkal nagyobb páratartalomra van szükség – 100% páratartalomra szükséges a köd-betakarító módszerhez és több mint 50%-ra a hűtéses harmat-betakarításos rendszerhez, ami a hűtés miatt nagy energiaigényű is. Így az új módszer egy korábban üresen tátongó lyukat tölthet be a világ legszárazabb területeinek vízzel történő ellátásában.

A kutatásokat a csapat az Arizona Állami Egyetem épületének tetején végezték, a területen lévő rendkívül száraz levegő felhasználásával sikerült vizet kinyerniük, még akkor is amikor a harmatpont nulla alá csökkent.

Mindezek mellett a kísérleti berendezést mindössze napfénnyel működtették és amellett, hogy még csak kis méretekben igazolták a működését, az eredmények alapján egy kilogramm MOF felhasználásával több mint napi negyed liter vizet tudnak kivonni. Azonban a helyhez megfelelő anyag kiválasztásával ennek akár a háromszorosa is megvalósítható lehet.

Ezen felül pedig a most használt harmat-betakarításos módszerrel ellentétben – aminél a hűtés mellet pumpákra és kompresszorok is szükség van – az új módszerben nincsenek mozgó alkatrészek, melyek idővel elkopnának, ami miatt a rendszer passzívan, emberi közbeavatkozás nélkül is képes üzemelni.

A kutatóknak továbbá a napfény mellet a biomassza is felmerült lehetséges hőforrásként, amivel tovább kitolható a jelenleg esti órákban nem üzemelő rendszer működése.

A kutatás következő lépésenként a kutatók szeretnének elkészíteni egy akkora berendezést, ami már akár több liternyi vizet is képes kinyerni a levegőből, szemben a jelenlegi kis prototípussal, ami még csak milliliterek kivonására képes. Ha ez a lépés is sikeresnek bizonyul, akkor már nagyon közel kerülnek az eszköz forgalomba kerüléséhez is.

Megválaszolva az egyik korábbi kérdést, a kutatók megvizsgálták, hogy a berendezéssel milyen tisztaságú víz állítható elő és nem találták nyomait a szennyeződésnek, ezzel igazolva, hogy a berendezés anyagául szolgáló MOF nagyon stabil és nem szennyezi be a vizet.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Megfejtették a Voynich-kéziratot

A Bristol Egyetem kutatói sikerrel jártak ott, ahol rengeteg kódfejtő, nyelvész és számítógépes program elbukott: sikerült feltörniük a "világ legrejtélyesebb…

2019-05-16 7:55 du.

Az éjszakai égboltból is elektromosságot termelhet ez az új ‘napelem’

A napelemek egyértelmű hátránya, hogy a működésükhöz szükség van a Napból érkező sugarakra. Azonban korábbi megfigyelések szerint egy a hideg…

2019-05-13 7:18 du.

Ellenmérget fejlesztettek ki a leghalálosabb medúzafaj csípésére

A Sydney Egyetem kutatói felfedezték a föld legmérgezőbb állataiként számon tartott kockamedúzák mérgének ellenszerét. Az ausztrál kockamedúzák egyes fajtáinak akár…

2019-05-13 7:07 du.

Nincs biztonságos alkohol mennyiség a terhesség alatt

Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte, hogy milyen biológiai változások állhatnak a magzati alkohol spektrumzavar mögött. A káosz elméleten alapuló kutatás keretében…

2019-05-13 7:00 du.

A napelemek hatékonyságán is javít a koffein

A los angelesi Kalifornia Egyetem és a kínai Solargiga Energy kutatói felfedezték, hogy a koffein hatékonyabbá teszi a hagyományos napelemek…

2019-05-13 6:48 du.

Megtörtént az első lépés az ultra-gyors Wi-Fi fejlesztésében

A Harvard Egyetem mérnökei eddig először használtak félvezető lézert rádió frekvencia adóként. Az eredmények szerint a berendezés nem csak a…

2019-05-13 6:42 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.