Kategóriák Ember

A szebb környezet boldogabbá teszi az embereket

Az első, e témában végzett, igazán széles körű felmérés szerint az emberek boldogabbak szebb környezetben. Az eredményekből továbbá az is kiderül, hogy a szép természeti tájakon túl a városok és falvak megfelelő elrendezése és kialakítása is fontos tényező.

A Warwicki Egyetem, az Alan Turing Intézet és a Sussexi Egyetem kutatói különböző fényképekről összegyűjtött, közel egymillión értékelés eredményeit elemezték, 15000 ember kedélyállapotáról összegyűjtött, három évnyi adattal együtt. A kutatók elmondása szerint a környezet szépsége még akkor is meghatározó tényező maradt, amikor olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a területek időjárása, valamint az adott személyek életvitele.

Az eredményekből az is kiderül, hogy milyen épületek és természeti képződmények járulnak hozzá leginkább az emberek boldogságához. A csapat szerint ezeket a jövő várostervezői is felhasználhatják majd a városok képének kialakításában.

Az elmélet, miszerint a szebb környezet boldogabbá teheti az embereket, magától értetődőnek tűnhet, a tudományos közösségben azonban már hosszú ideje nagy kihívást jelent az elmélet igazolása; mivel az emberek boldogságának és a környezet szépségének a széles körű felmérése sem könnyű feladat.

Éppen ezért a kutatók egy weboldal segítségével gyűjtötték össze közel egymillió ember véleményét különböző képekről, egy saját fejlesztésű telefonos alkalmazás segítségével pedig 15000 ember bevonásával készítettek felmérést a kedélyállapotukról. Az app naponta többször is rákérdezett, hogy az önkéntesek éppen mennyire érezték magukat boldognak, és a kérdésre adott válaszon felül a GPS koordinátákat is rögzítette.

Hagyományosan lényegesen több adat áll rendelkezésre arról, hogy egy adott területen mi is található – például város vagy erdőség -, annak szépségéről azonban nemigen álltak rendelkezésre adatok. A kutatócsapat szerint ez azt eredményezte, hogy a törvényhozók a zöld területek kialakítását részesítették előnyben, viszont az esztétikumot – ami a tanulmány szerint szintén hatással van a boldogságra – nem vették igazán figyelembe.

A kutatók egy korábbi munkája is segíthet ebben, mivel olyan mesterséges intelligenciát készítettek el, ami képes megállapítani egy adott képről, hogy az “szép-e”, ezzel elősegítve a tervezést.

A kérdésre viszont, hogy a szép táj miért is tesz minket boldogabbá, még nem született egyértelmű választ. A vezető elméletek szerint a szépnek vélt területeket biztonságosabbnak tartjuk, így kevésbé kell ébernek lennünk – ami kevesebb erőfeszítést vesz igénybe -, és ezért kevésbé ingerlékenyek is leszünk .

Míg például a nyüzsgő New York-i utcákról nem éppen a nyugalom jut eszünkbe, addig más, nyíltabb, kevésbé zsúfolt utcák már áraszthatnak nyugalmat magukból.

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.