A szemek mozgásával együtt mozognak a dobhártyák is

A Duke Egyetem idegkutatói felfedezték, hogy a szemünk mozgásával együtt mozognak a dobhártyáink is. A kutatók észrevették, hogy a fejünk mozgása nélkül, amikor megváltoztatjuk a tekintetünk irányát, enyhén vibrálni kezdenek a dobhártyák – bármilyen hanghatás nélkül.

Ennél még meglepőbb az, hogy látszólag a dobhártyák még azelőtt reagálnak, hogy elkezdenénk mozgatnia szemeineket – ami alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két érzékszerv mozgását ugyanaz az agyi terület irányítja.

“Ez olyan mintha az agy azt mondá, hogy ‘Mozgatni fogom a szemet ezért jó lenne, ha a dobhártyának is szólnék erről,” mondta Jennifer Groh, a Duke Egyetem pszichológia professzora.

A kutatás eredményeit embereken és rhesus majmokon is igazolták és az eredmények segíthetnek bizonyos hallási problémák jobb megértésében – például, hogy miért nehezebb követni egy beszélgetést egy zsúfolt szobában.

Az eddig sem volt titok, hogy a szemek és a fülek együtt dolgoznak, hogy jobb képet kapjunk a világról, azonban a kutatók még továbbra sem értik pontosan, hogy az agy, hogyan képes összevetni ezt a két teljesen különböző észlelt információ típust.

“Az agyunk össze szeretné kapcsolni a látottakat a hallottakkal, az alapján, hogy honnan érkezik a stimuláció, viszont a vizuális és hallási rendszer két teljesen különböző módon állapítja meg a stimuláció helyét,” mondta Groh. “A szemek egy kamerához hasonló pillanatképet adnak a vizuális jelenetről, amíg a hangoknál ki kell számolnunk, hogy azok honnan is érkeznek a két fül közötti időzítés és hangerőbeli különbségekből.”

A kutatók által megtervezett kísérletben összesen 16 önkéntest kértek arra, hogy egy sötét szobában ülve a szemükkel váltakozó LED fényeket kövessenek. A résztvevők a kísérlet alatt olyan érzékeny mikrofonokat viseltek a fülükben, amik képesek felvenni a dobhártya mozgása által keltett enyhe vibrációkat is.

A dobhártyák vibrálását általában a külső hangok okozzák, azonban az agy képes mozgatni őket a középfülben lévő apró csontos és a belső fülben lévő csiga szőrsejtjeinek segítségével. Ezek a mechanizmusok segítenek a belső fülbe jutó hangok hangerejének szabályozásában – és a működésük maga is hanggal jár.

A csapat arra jött rá, hogy a szem mozgásával, a két dobhártya is szinkronban együtt mozgott – az egyik előrébb a másik hátrébb mozdulva. A dobhártyák egészen addig vibráltak, amíg a szem meg nem állapodott. Az ellenkező irányba történő szemmozgás pedig ellentétes irányú mozgást váltott ki a dobhártyáknál is.

“A tény, hogy ezek a dobhártya mozgások térbeli információkat kódolnak a szem mozgásáról azt jelenti, hogy segíthetnek az agyunknak, hogy egyesítse a vizuális és a hallási teret,” mondta David Murphy, a tanulmány társszerzője.

A jövőben a kutatók azt is ki szeretnék majd deríteni, hogy horizontális szemmozgás is okoz e mozgást a dobhártyákban.

“A dobhártya mozgása szó szerint információt tartalmaz, arról hogy a szem mit is csinál,” mondta Groh. “Ez megmutatja hogy ez a két érzékszerv útvonal összekapcsolódik, már a legkorábbi pontokban.”

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.