Kategóriék Egészség

A szennyvíztisztítók is elősegítik az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését

Egy új felmérés antibiotikum-rezisztens baktériumok DNS töredékeire bukkant szennyvíz tisztító telepek melléktermékeiben. Ezek az anyagok gyakran visszakerülnek a környezetbe és a vízhálózatba, ezzel elősegítve ezeknek a kiemelten veszélyes baktériumoknak a terjedését.

Hogy megoldást találjanak a problémára a Dél-Kalifornia Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a veszélyes gének a víztisztító rendszerekben. Tanulmányuk szerint már egy antibiotikum kis koncentrációban történő alkalmazása is elég ahhoz, hogy a baktériumok több antibiotikummal szemben is ellenállóvá váljanak.

A szakértők szerint egyre közelebb kerülünk az “antibiotikumok utáni világhoz”, amikor már nem leszünk képesek a fertőzéseket antibiotikumokkal kezelni, mivel az őket okozó baktériumok már mindegyikkel szemben ellenállóak. Ezt a helyzetet rontják tovább a szennyvízkezelő telepek, melyek a kutatások szerint tökéletes lehetőséget adnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához.

A probléma mögött az áll, hogy amíg az emberi szervezet a legtöbb általunk fogyasztott antibiotikumot teljesen lebontja, addig bizonyos esetekben egy kis mennyiség a végtermékeken keresztül a szennyvízbe juthat. A telepeken használt egyik gyakori víztisztító eljárásnál egy membrán biorektoron vezetik át a szennyvizet, ezzel egyszerre megszűrve és egy baktériumok közreműködésével végrehajtott biológiai folyamat keretében lebontva egyes szennyező anyagokat.

Ezeknek a szerves anyagoknak a lebontása során a baktériumok így a vízben lévő alacsony koncentrációjú antibiotikumokkal is kapcsolatba kerülnek és elkezdenek olyan géneket kifejteni, melyek segítik a velük szembeni ellenállást. Ezáltal azok a baktériumok, amelyek sikeresen ellenállást alakítottak ki az antibiotikumokkal szemben, nagy előnyökre tesznek szert a több baktériummal szemben.

A bakteriális folyamatok során lebontott anyagokból biomasszát készítenek, amit általánosan területek feltöltésére, valamint műtrágya készítésére használnak. Egy másik ennél problémásabb esetben az antibiotikum-rezisztens baktérium vagy a DNS-ük töredékei átjutnak a membránon és a tisztított vízzel, vagy az élővizekbe vagy a település vízhálózatába juthatnak – ahol öntözésre, autómosásra, tűzoltásra és bizonyos esetekben a talajvízkészlet feltöltésére használják.

A kutatók szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok képződésének ütemén a víz kezelési eljárások módosításával lehetne csökkenteni. Például a teljesen oxigén mentes környezetben zajló lebontással vagy a membrán szűrés hangsúlyának emelésével.

A vizsgálatokhoz a kutatócsapat egy kis méretű membrános bioreaktort használtak és megvizsgálták, hogy a keletkező biomasszában mennyire magas az antibiotikum-rezisztens baktériumok aránya attól függően, hogy milyen koncentrációjú és fajtájú antibiotikumot kevertek a szűrni kívánt vízbe.

Az eredmények nem teljesen egyértelműek – mivel valószínűleg a kiindulási baktériumkolóniák összetétele és a víz minősége sem volt mindig teljesen ugyanolyan -, viszont több esetben is kapcsolatot láttak a vízbe kevert antibiotikumok és a rezisztencia megjelenése között – és olyan vészjósló esetekről is beszámoltak, amiben több antibiotikummal szemben is kialakult rezisztencia.

A kutatók szerint a többszörös rezisztencia terjedését a plazmidok is elősegíthetik, mivel rajtuk keresztül átkerülhetnek egyes gének az egyik baktérium fajtából a másikba. Ez nemcsak bonyolítja a helyzet vizsgálatát, hanem nagy veszélyt is jelenthet, mivel a plazmidok rendkívül kis méretükből kifolyólag könnyen át tudnak jutni a szűrőrendszeren, így kikerülve a víztisztítóból.

A kutatók a jövőben tovább szeretnék majd vizsgálni a problémát és a lehetséges megoldásokat is.

Forrás: pubs.acs.org

Disqus Comments Loading...
Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Mégsem tűnik lehetetlen feladatnak információt kinyerni egy feketelyukból

A fizikusok egy 7 kvantumbites kvantumszámítógép segítségével egy szimulációt készítettek arról, hogy az információ, hogyan 'oszlana szét' egy feketelyuk belsejében.…

2019-03-17 5:39 du.

Ultrahanggal kezeltek gyulladást és anyagcsere problémákat

A General Electric és a Feinstein Orvostudományi Kutatóintézetének csapata egy új, forradalmi módszert mutatott be, amivel ultrahang segítségével képesek non-invazív…

2019-03-17 5:20 du.

Egy új tanulmány szerint az USA-nak jót tett a múltban történt bevándorlás

Egy új tanulmány szerint magasabb bérek, alacsonyabb szegénység és alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemzi azokat az egyesült államokbeli megyéket, amelyeket a…

2019-03-16 7:49 du.

Jégben megőrzött mamut sejtjeit sikerült először újraaktiválni

Egy japán kutatócsapat egerek sejtjei közé helyezte egy 28000 évvel ezelőtt elhunyt mamut sejtjeit és sikerült aktivitást kiváltaniuk belőlük. Azonban…

2019-03-16 7:43 du.

A felejtés nehezebb, mint az emlékezés

A Texas Egyetem új kutatása szerint a felejtés nagyobb mentális erőfeszítést vesz igénybe mint az emlékezés. A tanulmány szerint, ha…

2019-03-16 7:38 du.

Rendkívül fontos szerepe van a nitrogén fixáló fáknak az erdők egészségében

Egy új tanulmány szerint a vörös éger (Alnus rubra) fáknak fontos szerepe lehet az erdei ökoszisztéma egészségében azáltal, hogy képesek felszabadítani az…

2019-03-13 11:15 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.