Kategóriák Egészség

A szennyvíztisztítók is elősegítik az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését

Egy új felmérés antibiotikum-rezisztens baktériumok DNS töredékeire bukkant szennyvíz tisztító telepek melléktermékeiben. Ezek az anyagok gyakran visszakerülnek a környezetbe és a vízhálózatba, ezzel elősegítve ezeknek a kiemelten veszélyes baktériumoknak a terjedését.

Hogy megoldást találjanak a problémára a Dél-Kalifornia Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a veszélyes gének a víztisztító rendszerekben. Tanulmányuk szerint már egy antibiotikum kis koncentrációban történő alkalmazása is elég ahhoz, hogy a baktériumok több antibiotikummal szemben is ellenállóvá váljanak.

A szakértők szerint egyre közelebb kerülünk az “antibiotikumok utáni világhoz”, amikor már nem leszünk képesek a fertőzéseket antibiotikumokkal kezelni, mivel az őket okozó baktériumok már mindegyikkel szemben ellenállóak. Ezt a helyzetet rontják tovább a szennyvízkezelő telepek, melyek a kutatások szerint tökéletes lehetőséget adnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához.

A probléma mögött az áll, hogy amíg az emberi szervezet a legtöbb általunk fogyasztott antibiotikumot teljesen lebontja, addig bizonyos esetekben egy kis mennyiség a végtermékeken keresztül a szennyvízbe juthat. A telepeken használt egyik gyakori víztisztító eljárásnál egy membrán biorektoron vezetik át a szennyvizet, ezzel egyszerre megszűrve és egy baktériumok közreműködésével végrehajtott biológiai folyamat keretében lebontva egyes szennyező anyagokat.

Ezeknek a szerves anyagoknak a lebontása során a baktériumok így a vízben lévő alacsony koncentrációjú antibiotikumokkal is kapcsolatba kerülnek és elkezdenek olyan géneket kifejteni, melyek segítik a velük szembeni ellenállást. Ezáltal azok a baktériumok, amelyek sikeresen ellenállást alakítottak ki az antibiotikumokkal szemben, nagy előnyökre tesznek szert a több baktériummal szemben.

A bakteriális folyamatok során lebontott anyagokból biomasszát készítenek, amit általánosan területek feltöltésére, valamint műtrágya készítésére használnak. Egy másik ennél problémásabb esetben az antibiotikum-rezisztens baktérium vagy a DNS-ük töredékei átjutnak a membránon és a tisztított vízzel, vagy az élővizekbe vagy a település vízhálózatába juthatnak – ahol öntözésre, autómosásra, tűzoltásra és bizonyos esetekben a talajvízkészlet feltöltésére használják.

A kutatók szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok képződésének ütemén a víz kezelési eljárások módosításával lehetne csökkenteni. Például a teljesen oxigén mentes környezetben zajló lebontással vagy a membrán szűrés hangsúlyának emelésével.

A vizsgálatokhoz a kutatócsapat egy kis méretű membrános bioreaktort használtak és megvizsgálták, hogy a keletkező biomasszában mennyire magas az antibiotikum-rezisztens baktériumok aránya attól függően, hogy milyen koncentrációjú és fajtájú antibiotikumot kevertek a szűrni kívánt vízbe.

Az eredmények nem teljesen egyértelműek – mivel valószínűleg a kiindulási baktériumkolóniák összetétele és a víz minősége sem volt mindig teljesen ugyanolyan -, viszont több esetben is kapcsolatot láttak a vízbe kevert antibiotikumok és a rezisztencia megjelenése között – és olyan vészjósló esetekről is beszámoltak, amiben több antibiotikummal szemben is kialakult rezisztencia.

A kutatók szerint a többszörös rezisztencia terjedését a plazmidok is elősegíthetik, mivel rajtuk keresztül átkerülhetnek egyes gének az egyik baktérium fajtából a másikba. Ez nemcsak bonyolítja a helyzet vizsgálatát, hanem nagy veszélyt is jelenthet, mivel a plazmidok rendkívül kis méretükből kifolyólag könnyen át tudnak jutni a szűrőrendszeren, így kikerülve a víztisztítóból.

A kutatók a jövőben tovább szeretnék majd vizsgálni a problémát és a lehetséges megoldásokat is.

Forrás: pubs.acs.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.