A természet közelsége jót tesz az agyunknak

Az Emberi Fejlődés Max Planck Intézetének új tanulmánya azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a városlakok otthonaihoz közeli természet távolsága és az agyuk egészsége között. A felfedezéseknek például fontos szerepe lehet a jövőbeni város tervező projektekben.

Zaj, légszennyezés és nagy embersűrűség, mind fontos forrásai lehetnek a városi élet stresszének. A nagyvárosok lakóinál nagyobb az esélye a pszichiátriai betegségekre, mint a depresszió, szorongás és a skizofrénia, a vidékiekkel összehasonlítva. A két csoport agyi aktivitásának vizsgálata különbségeket mutat az amigdala agyi területen – aminek fontos szerepe van a stressz feldolgozásában és a veszélyre adott válaszreakciókban is.

Melyik tényezők adják ezt a védelmező hatást? A Simone Kühn által vezetett csapat erre akar választ adni és ezért megvizsgálták, hogy milyen hatással van az emberek lakóhelyéhez közel eső erdők, parkok vagy sík területek, az amigdalára.

“Az agy plasztikusságát vizsgáló kutatások támogatják azt a feltevést, hogy a környezet hatással van az agy felépítésére és működésére,mondta Simone Kühn, a tanulmány vezetője. “A vidéki emberek vizsgálata már megmutatta, hogy a természet közelsége jót tesz az emberek mentális egészségének és jóllétének. Ezért úgy döntöttünk hogy megvizsgáljuk a városlakókat.”

És valóban, a kutatók kapcsolatot találtak az emberek lakhelye és az agyi egészségük között. Az erdőkhöz közel lakó városiaknál fiziológiailag egészségesebb amigdala struktúrákat figyeltek meg, ami miatt valószínűleg ezek az emberek jobban viselik a stresszet. Ez a hatás akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették a résztvevők iskolázottságát és anyagi hátterét. Azonban nem találtak kapcsolatot a városi zöld övezetek, vizek vagy pusztaságok között.

Ezekből az adatokból még nem egyértelmű, hogy az erdőknek tényleg pozitív hatása van vagy csak az amúgy is egészséges amigdalájú emberek a természetközeli lakhelyeket preferálják. Azonban az eddigi ismereteink szerint az első változat a valószínűbb.

A résztvevők adatait a BASE-II (Berlin Aging Study II ) kereteiben gyűjtötték össze – aminél elsősorban az egészséges öregedés fizikai, pszichológiai és szociális körülményeit vizsgálták. Így nem meglepő hogy 341 résztvevő 61 és 82 év közötti volt. Az általános memória és érvelési képesség felméréseke mellet a tanulmányt végző kutatók MRI felvételeket is készítettek, amiknél különös figyelmet fektettek az amigdalára, annak a stressz feldolgozó képessége miatt. Ahhoz, hogy ennek a tanulmánynak az adatai a természet közelségéről is mondjanak valamit, a kutatók az eredményeket földrajzi adatokkal is összevetették – amit az Európai Környezet Hivatal városi atlaszaiból vettek, ami átfogó képet ad Európa városainak képéről.

“A tanulmányunk az első, ami városi tervezés jellemzői és az agyi egészség között keres kapcsolatot,” mondta Ulman Lindenberger, a tanulmány társszerzője.

2050-re az előrejelzések szerint az emberek 70%-a fog városokban élni. A tanulmány eredményei  ezért fontosak lehetnek a későbbi város tervező projektekben. Azonban ezeket az eredményeket először behatóbban is meg kell vizsgálniuk a kutatóknak – más városokat is bevonva.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.