Kategóriák Ember

A zsírfogyasztás iránti hajlam segíthetett minket az emberré válás folyamán

Egy új tanulmány szerint korai őseink már jóval azelőtt megkedvelték a zsírt, hogy vadászni kezdtek volna. A Current Anthropology folyóiratban megjelent tanulmány szerint őseink zsírban gazdag étrendje már jóval azelőtt biztosította számukra a nagyobb agy kialakulásához szükséges tápanyagokat, hogy vadászni kezdek volna a húsért.

A szerzők szerint a más ragadozók prédájául esett állatok csontjaiból juthattak velőhöz, és így kedvelhették meg a zsírt. Érvük komoly kihívást jelent a széles körben elfogadott nézettel szemben, amely szerint a húsevés és a vadászat alapozta meg a modern ember evolúcióját.

„Őseink valószínűleg már négymillió évvel ezelőtt is fogyasztottak zsírt, ami magyarázatot ad rá, hogy miért kívánjuk ma is. A csöves csontokban található zsírtartalékok óriási kalóriaforrást jelentettek az amúgy kalóriaszegény környezetben. Ez nyújthatott olyan előnyt elődeink számára, ami végül elindíthatta az ember kialakulásához vezető folyamatot.”

Bár a zsír fogyasztásának kiemelése a hússal szemben apróságnak tűnhet, jelentős a különbség. Nem csak a kettőben található tápanyagok térnek el, de a megszerzésükhöz szükséges eszközök is. Míg a húsevéshez éles, pattintott kőszerszámok voltak szükségesek, a zsírban gazdag velőkinyeréséhez elég volt egy kővel összezúzni a csontokat. Mindez pedig végül a kifinomultabb szerszámok kifejlesztéséhez vezethetett.

Az emberi agy nyugalmi állapotban a test energiájának 20 százalékát igényli, vagyis kétszer annyit, mint a jórészt növényi étrenden élő főemlősöké. A mai napig rejtély, hogy őseink hogyan tehettek szert a nagyobb agy kialakulásához és fenntartásához szükséges többletkalóriákra. Az emberi evolúció húsközpontú paradigmája szerint egy bizonyos főemlős-populáció aktívabban kezdett kisebb állatokra vadászni, ami evolúciós mérföldkőnek bizonyult.

Az új tanulmány szerint azonban a tápanyag-hasznosítás szempontjából mindez sántít, hiszen vadállatok húsa sovány, és emésztése sokkal több energiát igényel. Ha csupán sovány húst eszünk megfelelő zsírpótlás nélkül, az fehérjemérgezéshez és tartós alultápláltsághoz vezet.

Ez a probléma, valamint az, hogy egy felegyenesedett, viszonylag apró szemfogakkal rendelkező főemlős részéről mekkora energia-befektetést igényelt volna a kisebb állatok zsákmányul ejtése és elfogyasztása, a tanulmány szerzői szerint gyakorlatilag kizárja a húsevést mint az agy növekedéséhez vezető utat.

Az új hipotézis egészen négymillió év távlatába, a pliocén korba vezet minket vissza. Miközben őseink elkezdtek elsősorban két lábon járni, Afrika erdőségekkel sűrűn borított területei felszakadoztak, és egyre több nyílt, füves terület jelent meg.

„Őseink valószínűleg kissé esetlenek voltak: nem mozogtak fürgén a fák lombjai között, mint mondjuk a csimpánzok, de közben a földön sem voltak valami ügyesek. Mi lehetett hát sikeres fejlődésük titka? Ekkorra már valamennyire megnövekedett az agytérfogatuk. Hogyan tarthatták ezt fenn?”

A kutatók szerint köveket használtak eszközként a nyílt, füves térségeket járva. Miután pedig egy nagyragadozó végzett egy-egy nagyobb emlős elfogyasztásával, a kövekkel összezúzhatták a maradványokat, és így fedezhették fel a csontok mélyén megbúvó velőt. A csontok a baktériumok elszaporodásától is megvédték a velőt; a hiénák csontropogtató állkapcsán kívül pedig csupán a kövek voltak képesek összetörni őket.

Az elmélet meggyőző magyarázatot nyújthat arra, hogy őseink honnan tehettek szert a nagyobb agyhoz szükséges plusz kalóriákra még a tűz uralmuk alá hajtása előtt, ami kiküszöbölte a bomlásnak indult húsban elszaporodó baktériumok problémáját. Ez a feltevés ráadásul több mint egymillió évvel az első pattintott kőszerszámok megjelenése előttre nyúlik vissza. A kutatók szerint ideje, hogy közelebbről is megvizsgáljuk őseink e csonttörő viselkedését.

Forrás: Yale Egyetem

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom