Kategóriék Ember

A zsírfogyasztás iránti hajlam segíthetett minket az emberré válás folyamán

Egy új tanulmány szerint korai őseink már jóval azelőtt megkedvelték a zsírt, hogy vadászni kezdtek volna. A Current Anthropology folyóiratban megjelent tanulmány szerint őseink zsírban gazdag étrendje már jóval azelőtt biztosította számukra a nagyobb agy kialakulásához szükséges tápanyagokat, hogy vadászni kezdek volna a húsért.

A szerzők szerint a más ragadozók prédájául esett állatok csontjaiból juthattak velőhöz, és így kedvelhették meg a zsírt. Érvük komoly kihívást jelent a széles körben elfogadott nézettel szemben, amely szerint a húsevés és a vadászat alapozta meg a modern ember evolúcióját.

„Őseink valószínűleg már négymillió évvel ezelőtt is fogyasztottak zsírt, ami magyarázatot ad rá, hogy miért kívánjuk ma is. A csöves csontokban található zsírtartalékok óriási kalóriaforrást jelentettek az amúgy kalóriaszegény környezetben. Ez nyújthatott olyan előnyt elődeink számára, ami végül elindíthatta az ember kialakulásához vezető folyamatot.”

Bár a zsír fogyasztásának kiemelése a hússal szemben apróságnak tűnhet, jelentős a különbség. Nem csak a kettőben található tápanyagok térnek el, de a megszerzésükhöz szükséges eszközök is. Míg a húsevéshez éles, pattintott kőszerszámok voltak szükségesek, a zsírban gazdag velőkinyeréséhez elég volt egy kővel összezúzni a csontokat. Mindez pedig végül a kifinomultabb szerszámok kifejlesztéséhez vezethetett.

Az emberi agy nyugalmi állapotban a test energiájának 20 százalékát igényli, vagyis kétszer annyit, mint a jórészt növényi étrenden élő főemlősöké. A mai napig rejtély, hogy őseink hogyan tehettek szert a nagyobb agy kialakulásához és fenntartásához szükséges többletkalóriákra. Az emberi evolúció húsközpontú paradigmája szerint egy bizonyos főemlős-populáció aktívabban kezdett kisebb állatokra vadászni, ami evolúciós mérföldkőnek bizonyult.

Az új tanulmány szerint azonban a tápanyag-hasznosítás szempontjából mindez sántít, hiszen vadállatok húsa sovány, és emésztése sokkal több energiát igényel. Ha csupán sovány húst eszünk megfelelő zsírpótlás nélkül, az fehérjemérgezéshez és tartós alultápláltsághoz vezet.

Ez a probléma, valamint az, hogy egy felegyenesedett, viszonylag apró szemfogakkal rendelkező főemlős részéről mekkora energia-befektetést igényelt volna a kisebb állatok zsákmányul ejtése és elfogyasztása, a tanulmány szerzői szerint gyakorlatilag kizárja a húsevést mint az agy növekedéséhez vezető utat.

Az új hipotézis egészen négymillió év távlatába, a pliocén korba vezet minket vissza. Miközben őseink elkezdtek elsősorban két lábon járni, Afrika erdőségekkel sűrűn borított területei felszakadoztak, és egyre több nyílt, füves terület jelent meg.

„Őseink valószínűleg kissé esetlenek voltak: nem mozogtak fürgén a fák lombjai között, mint mondjuk a csimpánzok, de közben a földön sem voltak valami ügyesek. Mi lehetett hát sikeres fejlődésük titka? Ekkorra már valamennyire megnövekedett az agytérfogatuk. Hogyan tarthatták ezt fenn?”

A kutatók szerint köveket használtak eszközként a nyílt, füves térségeket járva. Miután pedig egy nagyragadozó végzett egy-egy nagyobb emlős elfogyasztásával, a kövekkel összezúzhatták a maradványokat, és így fedezhették fel a csontok mélyén megbúvó velőt. A csontok a baktériumok elszaporodásától is megvédték a velőt; a hiénák csontropogtató állkapcsán kívül pedig csupán a kövek voltak képesek összetörni őket.

Az elmélet meggyőző magyarázatot nyújthat arra, hogy őseink honnan tehettek szert a nagyobb agyhoz szükséges plusz kalóriákra még a tűz uralmuk alá hajtása előtt, ami kiküszöbölte a bomlásnak indult húsban elszaporodó baktériumok problémáját. Ez a feltevés ráadásul több mint egymillió évvel az első pattintott kőszerszámok megjelenése előttre nyúlik vissza. A kutatók szerint ideje, hogy közelebbről is megvizsgáljuk őseink e csonttörő viselkedését.

Forrás: Yale Egyetem

Disqus Comments Loading...
Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Mégsem tűnik lehetetlen feladatnak információt kinyerni egy feketelyukból

A fizikusok egy 7 kvantumbites kvantumszámítógép segítségével egy szimulációt készítettek arról, hogy az információ, hogyan 'oszlana szét' egy feketelyuk belsejében.…

2019-03-17 5:39 du.

Ultrahanggal kezeltek gyulladást és anyagcsere problémákat

A General Electric és a Feinstein Orvostudományi Kutatóintézetének csapata egy új, forradalmi módszert mutatott be, amivel ultrahang segítségével képesek non-invazív…

2019-03-17 5:20 du.

Egy új tanulmány szerint az USA-nak jót tett a múltban történt bevándorlás

Egy új tanulmány szerint magasabb bérek, alacsonyabb szegénység és alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemzi azokat az egyesült államokbeli megyéket, amelyeket a…

2019-03-16 7:49 du.

Jégben megőrzött mamut sejtjeit sikerült először újraaktiválni

Egy japán kutatócsapat egerek sejtjei közé helyezte egy 28000 évvel ezelőtt elhunyt mamut sejtjeit és sikerült aktivitást kiváltaniuk belőlük. Azonban…

2019-03-16 7:43 du.

A felejtés nehezebb, mint az emlékezés

A Texas Egyetem új kutatása szerint a felejtés nagyobb mentális erőfeszítést vesz igénybe mint az emlékezés. A tanulmány szerint, ha…

2019-03-16 7:38 du.

Rendkívül fontos szerepe van a nitrogén fixáló fáknak az erdők egészségében

Egy új tanulmány szerint a vörös éger (Alnus rubra) fáknak fontos szerepe lehet az erdei ökoszisztéma egészségében azáltal, hogy képesek felszabadítani az…

2019-03-13 11:15 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.