Akár 14 generáción is átívelhet a környezet genetikai hatása

A legfontosabb genetikai információkat a DNS-ünkön keresztül örökítjük tovább a következő generáció számára, azonban a környezetünknek is lehet hatása a genetikai változásokra.

Tavaly a kutatók felfedezték, hogy ezek a környezeti genetikai változások akár 14 generáción keresztül is átadásra kerülhetnek a Caenorhabditis elegans fonalférgeknél. A kutatás az Európai Molekulárisbiológia Szervezet kutatócsapatának köszönhető, akik genetikailag módosítottak fonalférgeket használtak amelyek egy fluoreszcens fehérjét hordozó transzgént hordoznak – a gén aktivitása esetén a férgek UV fény hatására világítani kezdenek.

A kutatók ezt követően megváltoztatták a fonalférgek tárolójában a hőmérsékletet és az eredmények szerint 20°C mellett már csak nagyon kevés féreg világított – ezzel mutatva a gén alacsonyabb aktivitását. Azonban, amikor 25°C-ra emelték a hőmérsékletet a férgek ismét világítani kezdtek.

Viszont a férgek viszontagságai itt nem értek véget, mivel a kutatók ismét visszahelyezték őket a hidegebb környezetbe, hogy kiderítsék ez az ismételt környezetváltozás, hogyan hat a fluoreszkáló génre. Meglepő módon a fonalférgek továbbra is világítottak – ezzel arra utalva, hogy megőrizték a ‘melegebb környezet emlékét.’

Ezen felül ezt az emléket az utódaik számára is átadták és ezzel hét generációnyi fényesen világító generációt kaptak – akik közül valóban egyikük sem tapasztalta meg a melegebb környezetet. A csapat ezután egy lépéssel tovább ment és öt melegebb környezetben élő generáció utódait száműzte a hidegbe és az eredmények szerint a fluoreszkáló gén aktivitása egészen 14 generáción keresztül fennmaradt.

Ez az eddigi leghosszabb idő – generációs szempontból -, aminél megfigyelték a környezeti genetikai változások átadását – ezek a változások általában csupán néhány generációig maradnak fenn.

“Nem tudjuk, hogy ez pontosan miért is következik be, de a biológiai előretekintés egy formája lehet,” mondta Adam Klosin, a felfedezésről készült tanulmány első szerzője.

“A férgek nagyon rövid ideig élnek, így talán azért közvetítik az elmúlt körülmények emlékeiket az utódaiknak, hogy segítsenek nekik megjósolni, hogy milyen lesz a környezet a jövőben,” tette hozá Tanya Vavouri, a tanulmány egyik társszerzője.

A C. elegans esetében ehhez a 14 generációhoz mindössze 50 nap leforgására volt szükség, aminek köszönhetően az állatok vizsgálata fontos dolgokat mesélhet arról, hogy a környezet hatására kiváltott genetikai változások hogyan működnek más állatoknál is.

Erre a jelenségre már rengeteg példát láttak a férgek és az egerek esetében, azonban a kérdés, hogy az embernél is fennállnak e hasonló epigenetikai hatások még mindig erősen vitatott – főleg az emberek jelentősen hosszabb életkorának és a megfelelő dokumentációk hiányának köszönhetően.

Azonban a vannak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy az életünkben történt eseményeknek hatása lehet a gyermekeinkre – sőt akár az unokáinkra is – mindezt anélkül, hogy változást okozna a DNS-ünkben.

Például egy tanulmány szerint az 1944-45-ös holland éhínséget túlélő nők gyermekei és unokái is magasabb glükóz intoleranciát mutattak felnőtt korukban. Amíg más tanulmányok szerint a Holocaust túlélők leszármazottainál alacsonyabb volt a kortizol hormon szintje – ami többek között a traumát segíti leküzdeni.

Forrás: science.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.