Az ábrándozás mégsem olyan rossz mint gondolnánk

A Georgia Technológiai Intézet új tanulmánya szerint a napközbeni álmodozás nem feltétlenül probléma. Hanem annak lehet a jele, hogy valaki kifejezetten okos és kreatív.

“A hatékony aggyal rendelkező emberek túl nagy agyi kapacitással rendelkezhetnek ahhoz, hogy a megakadályozzák az elméjük elkalandozását,” mondta Eric Schumacher, a tanulmány társszerzője.

Schumacher diákjaival és munkatársaival több mint 100 ember agyán végzett vizsgálatokat egy MRI berendezéssel. A résztvevőket arra kérték a vizsgálat alatt, hogy egy rögzített pontra fókuszáljanak öt percig. A kutatócsapat az összegyűjtött adatokat arra használta, hogy meghatározza az agy melyik részei dolgoznak összhangban.

“A kapcsolódó agyi területek bepillantást engednek abba, hogy mely részek dolgoznak együtt egy éber pihenő állapotban,” mondta Christine Godwin, a tanulmány másik társszerzője.

“Érdekes módon a kutatás arra utal, hogy ebben az állapotban mért agyi minták különböző kognitív képességekkel állnak kapcsolatban.”

Miután kiderítették az agy részei hogyan működnek együtt pihenés közben, a csapat összehasonlította az adatokat a résztvevők által végzett intelligencia és kreativitás tesztjeivel. A résztvevők ezen felül kitöltöttek egy kérdőívet arról hogy a nap folyamán mennyit ábrándoznak.

Azok, akik többször álmodoztak egy nap, jobb eredményt értek el az intelligencia és kreativitás teszteken is és a MRI mérések is hatékonyabb agyi rendszereket mutattak náluk.

“Az emberek általában úgy gondolják, hogy az ábrándozás egy rossz dolog. Megpróbálsz odafigyelni de nem tudsz,” mondta Schumacher. “Az adatainkból azt az ötletet erősítik, hogy nem mindig ez az igazság. Néhány ember agya hatékonyabb.”

A kutatók szerint a nagyobb hatásfok nagyobb kapacitást is jelent és emiatt az agy ábrándozni kezdhet, ha éppen egy könnyű feladattal kell megbirkóznia.

Hogyan lehet megmondani valakiről, hogy hatékony az agya? Az egyik jel erre ha valaki képes egy beszélgetés vagy feladat alatt elkalandozni és természetes módon visszatérni anélkül, hogy kihagytak volna egy fontos pontot vagy lépést.

“A felfedezésinkről a hóbortos professzor jut az eszembe – aki briliáns, de a saját világában él és néha teljesen figyelmetlen a környezetével szemben,” mondta Schumacher. “Vagy az iskolás gyerekek, akik intellektuálisan túl fejlettek az osztályukhoz képest. Amíg öt percbe telik megtanulni valamit újat a barátaiknak, amíg ők már egy perc alatt felfogták azt és ezért elkezdtek ábrándozni. “

A kutatók úgy gondolják, hogy a felfedezéseik egy új kaput nyitottak meg az új felfedezések előtt, hogy jobban megértsük mikor káros az ábrándozás és mikor vannak pozitív hatásai.

“Fontos különbség van az egyének között is, amiket figyelembe kell vennünk, mint az emberek motivációja vagy az elszántsága egy adott feladatra történő fókuszálásban,” mondat Godwin.

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

1 Hozzászólás

  1. Ábrándozás. Saját megfogalmazással: amikor egy gondolatsorban mélyen elmerül az ember, ugorva az egyik gondolatról, gondolati képről a másikra. Mindeközben a külvilág kizárva. Miért is ne lenne ez egy nagyon pozitív dolog, ha nem megy más rovására?!

    válasz küldése

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..