Kategóriák Ember

Az adatok leegyszerűsítése miatt lehetünk ilyen jók a minták felismerésében

Életünk első éveiben már képesek vagy felismerni hangsorok mintáit. Ahogy növekszünk, úgy alakul ki a képességünk, hogy egyre összetettebb mintákat tudjunk értelmezni – például szavakat vagy hangjegyeket.

A hagyományos elméletek szerint az agy egy rendkívül összetett algoritmus segítségével alkot kapcsolatot a különböző fogalmak között, ami miatt egy magasabb szintű megértést biztosít.

Most azonban a Pennsylvania Egyetem kutató létrehoztak egy új modellt, ami alapján a minták felismerésének képessége részben abból fakad,  hogy az agy az információkat a lehető legegyszerűbb formában igyekszik ‘tálalni’.

A kutatók elmondása szerint az agy lényegesen többet feladatot lát el annál, hogy feldolgozza az beérkező adatokat. Valójában folyamatosan igyekszik előrejelezni, hogy mi fog történni a jövőben.

Az új modell szerint az emberek mintafelismerésében azért vannak hibák, hogy ezzel elősegítsék egy nagyobb kép kialakítását. A felhozott példa erre egy pointillista festmény, amiről közeli vizsgálattal megállapíthatjuk, hogy pontokból áll, azonban ha pár méterrel hátrább állunk, akkor megpillanthatjuk a teljes festményt – amíg a részleteit már nem tudjuk egyértelműen elkülöníteni.

Hogy az elméletet teszteljék, a kutatók egy olyan kísérletet találtak ki, amiben a résztvevőknek egy kijelzőn egy sorban öt különböző négyzetet mutattak és a látottak alapján két gomb megnyomása között kellett választaniuk.

A kísérletben az egymást követő képek logikailag kettő különböző összetettségű hálózatot alkottak. A résztvevők válaszai és válaszadási idejük alapján az egyszerűbb összetettségű hálózatnál átláthatóbb volt a ‘nagyobb kép’, így könnyebben előre tudták jelezni, hogy milyen képek következnek majd.

A kísérletek eredményeként egy béta (β) nevű tényezőt képeztek az alapján, hogy az adott résztvevő mennyire volt hajlamos hibákat elkövetni. A kutatók szerint ez a tényező egy agyi hálózatbeli különbségre utalhat, amit később fMRI felvételek készítésével szeretnének majd igazolni.

Forrás: meetings.aps.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom