Az agy előrejelzi a hallott szavakat mielőtt még kimondanák őket

Az agyunk nemcsak mások mondatainak befejezésére képes. A Basque kutatóközpont új tanulmányának most először sikerült megmutatnia, hogy lehetséges előrejelezni egy hallási ingert és meghatározni azokat a szavakat, melyeket a beszélő ki fog mondani, mielőtt még kimondaná őket.

Az előrejelzés az agy egyik fő neuro-kognitív mechanizmusa. Minden másodpercben az agy több előrejelzést is készít arról, hogy az általunk észlelt környezet és az ismereteink szerint mi fog történni.

Az elmúlt években egyre több tanulmány jelent meg a témával kapcsolatban, azonban eddig keveset lehetett tudni arról, hogy a mechanizmus mekkora szerepet játszik a nyelvben.

Eddig több kísérlet is megmutatta, hogy az agy képes előrejelezni az általa később hallott információt és azt is jól meg tudja állapítani, hogy a beszélő miről fog beszélni.

Azonban az új munka egy lépéssel tovább megy egészen addig, hogy ez a rendkívül összetett mechanizmus annyira pontos, hogy akár a szavakat is előre tudja jelezni mielőtt még kimondanák őket.

A kutatás fő célja az volt, hogy kiderítsék a hallási rendszer milyen szerepet játszik az előrejelzés jelenségében és ezáltal az agy hogyan képes megállapítani, hogy mikor mondanak majd ki egy bizonyos szót. Az agy látszólag képes megállapítani, hogy mit fog majd hallani és emiatt elő-aktiválja a hallási rendszert, hogy az készüljön fel a fülbe érkező ingerek fogadására.

A kutatók magnetoenkefalográfia (MEG) eljárásokkal vizsgálták, hogy az agy pontosan milyen neurális hálózatokat használ ennek a folyamatnak a végrehajtásához.

“Változik az agy működéséről alkotott képünk; elkezdtünk sokkal nagyobb figyelmet fordítani az előrejelző részeire. Az agy folyamatosan próbálja előrejelezni, hogy mi fog történni a jövőben,” mondta Nicola Molinaro, a kutatásról megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatásban 47 önkéntes vett részt, akiknek egy képernyőn képeket mutattak és ezután a képekhez kapcsolódó szavakat mondtak nekik. Mielőtt még megjelent volna a hallási inger, a kutatók már aktivitást láttak a hallásért felelős agykéregben.

“Ez több mint egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hallási agyterület nem csak passzívan válaszol a fülbe érkező ingerekre, hanem valójában ezt megelőzően előre jelez valamit,” mondta Molinaro.

Az eredmények szerint az agyban egy másodperccel a kép meglátását követően már aktiválódik a hallási agyterület és mindezt különböző módokon teszi attól függően, hogy milyen szavakra számít.

A szerzők szerint az agy már előre tudja mi a fizikai formája annak a szónak, amit hallani fog, mielőtt még kimondanák.

Az agy működésének pontosabb megértése segíthet abban, hogy hatékonyabb kezelési módszereket dolgozzanak ki, azok az agyi rendellenességek megoldására, amiben szerepe van az agy előrejelző képességének is. Ilyen rendellenesség például az autizmus, melynél az agy nem megfelelően képes előrelátni dolgokat és emiatt kevésbé tudja szabályokhoz kötni a környezete működését. Továbbá a diszlexiában is szerepe lehet a jelenségnek, mivel a diszlexiás emberek agya nem megfelelően szinkronizálódik az általuk hallott hanghullámokkal.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.