Az agy fordítva idézi fel az emlékeket

A Birmingham Egyetem új kutatása szerint, amikor visszaemlékezünk egy múltbéli eseményre, az agyunk fordított sorrendben játssza vissza az élményeinket.

Az emlékeink felidézését végző agyi folyamat pontosabb megértése például abban is segíthet, hogy hogyan lehet a legtöbbet megtudni egy bűntény szemtanújától – akik jellemzően általánosságban emlékeznek az eseményre, de részletekbe menően már annál ritkábban.

Most a kutatók egy agyi dekódoló technika segítségével sikeresen rekonstruálták az emlékek felelevenítésének folyamatát. A technikának köszönhetően a kutatók képesek voltak megállapítani, hogy időben mikor aktiválódik újra egy adott emlék.

Az eredmények szerint egy látott tárgyat érintő információk felidézésénél az agy először lényeges alapvető információkra fókuszál, ami ezután a – kevésbé fontosnak ítélt – részletek felidézése követ.

Ez azonban szöges ellentétben van azzal, ahogy az agy először feldolgoz egy látott tárgyat. Mivel egy összetett tárgy esetében először a részletekre figyelünk fel – például szín, mintázat és méret – és ezekből az információkból állapítjuk meg, hogy az adott dolog egy csésze vagy egy asztal.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az emlékeink nem egy az egyben a minket ért élmények pontos leképeződései, hanem valójában megjelennek bennük az egyéni ismereteink és világnézetünk – amíg egyesek olyan dolgokra is képesek emlékezni, ami soha nem történt meg. Azonban a folyamat, amivel az agy újraalkotja az emlékeket, lépéseiben nem ismert teljesen.

A kísérlet során a résztvevőknek különböző tárgyakról készített képeket mutattak, melyekhez mind egy egyedi emlékeztető szó is párosult. A kutatás következő lépésében a résztvevőknek megmondták az emlékeztető szót és arra kérték őket, hogy idézzék fel a látott tárgyat olyan részletesen, amilyen részletesen csak tudják.

Az agyi aktivitást a fejbőrre helyezett elektródákkal rögzítették, ami így nagy térbeli felbontással tudott képet alkotni az agyban bekövetkező változásokról. A kutatók a begyűjtött adatokat egy számítógépes algoritmussal vizsgálta, ami az adatokból képes volt meghatározni, hogy az adott résztvevő éppen milyen képet próbál felidézni a feladata során.

A kutatók elmondása szerint az emlékeztető szó elhangzása után a résztvevők először olyan absztrakt információkat idéztek fel, hogy például a képen egy állat vagy egy tárgy volt látható és csak ezután kezdtek el olyan részletekbe belemenni, mint a képen látható dolog színe.

A kutatók szerint, amennyiben az emlékeinkben tényleg prioritást élveznek az elvontabb elemek, akkor ennek hatása lehet arra, hogy az emlékeink hogyan változnak, ahogy egyre többször idézzük fel őket és hogyan válnak egyre inkább elvontabbá. Ez alapján, amíg az emlékein a múlt pontos leképzésinek tűnhetnek a számunkra, addig valójában a múlt újraalkotott – egyre inkább elfogult – változatai.

A csapat szerint még további kutatásokra lesz szükség, hogy megállapítsák az agy minden esetben a most felfedezett módszerrel alkotja e újra az emlékeket, vagy vannak kivételes esetek is.

Amennyiben viszont a rekonstrukció mindig így működik, annak például a tanulásban is komoly jelentősége lehet – ahol az egyes részletek helyett, nagyobb előnyt jelenthet az adott téma elvontabb vizsgálata.

A csapat ezen felül arra is keresi a választ, hogy az összetettebb emlékeket milyen módon és az agy melyik részén alkotjuk újra. Ahogy pedig meglesz az emlék visszaidézésének módja az egészséges emberek agyában, a kutatók elkezdhetik más embercsoportok – például az idősek vagy komoly agyi sérülést elszenvedett betegek – vizsgálatát is.

Forrás: nature.com | Kép: Gerd Altmann.

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.