Az agyi felvételekből is meghatározható az intelligencia

Mostantól nem csaphatjuk be az IQ teszteket, mivel a kutatók már agyi felvételekkel is meg tudják becsülni az intelligenciánkat. Ehhez egy gépi tanulás algoritmust fejlesztettek, ami képes az agyi felvételek vizsgálatára, figyelembe véve a különböző agyi területeket.

A legújabb tanulmányukban a Caltech és a Salerno Egyetem kutatócsapata megmutatta, hogy az új algoritmusuk képes pontosan megmondani egy adott személy intelligenciáját mindössze az agyáról nyugalmi állapotban készített funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) felvételekkel. Az fMRI az agyi területek változó vérellátásának vizsgálatával térképezi fel az agyi aktivitást. Más szóval egy ember intelligenciája meghatározható mindössze a pihenő agyának aktivitási mintáiból – úgy hogy közben nem kell semmilyen matematikai vagy nyelvi problémán gondolkodnia.

“Felfedeztük, hogy ha az emberek befekszenek a szkennerbe és nem csinálnak semmit, az agyi aktivitásaik mintájából előrejelezhető az intelligenciájuk,” mondta Ralph Adolphs, a tanulmány rangidős szerzője.

Hogy kiképezzék az algoritmusukat, a kutatócsapat az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által finanszírozott HCP projekt keretében készült felvételeket használták – aminek a fő célja az emberi agy kapcsolatairól szerzett ismereteink bővítése. A csapat összesen 900 egyén intelligencia értékeit és agyi felvételeit használták fel a munkájukhoz.

Az adatok feldolgozását követően az algoritmus képes volt statisztikailag jelentős szinten előrejelezni egy adott ember intelligenciáját, viszont az elmondásuk szerint még mindig sok lehetőség van a rendszer feljavítására. A felvételek durván és viszonylag pontatlanul mérik, hogy mi is történik az agyban – és mindeközben rengeteg hasznos információ veszhet el.

“Az agyi mérésekből szerzett információkat felhasználhatjuk az alanyoknál látott intelligencia különbségek nagyjából 20 százalékának magyarázatára,” mondta Dubois. “Nagyon jól állunk, de még mindig távol vagyunk attól, hogy megfeleljünk az egy órás intelligencia teszteknek, mint a Wechsler Adult Intelligence Scale (WAIS) teszt,”

A kutatók szerint a munka egy filozófiai kérdést is felvet, miszerint honnan tudjuk, hogy az IQ pontszám a legjobb reprezentációja egy ember intelligenciáján. Emiatt a kutatók az IQ teszt eredmények mellet 10 különböző kognitív teljesítményt mérő teszt eredményeit is figyelembe vették az algoritmus kiképzésénél.

A mesterséges intelligencia teljesítménye azért rendkívüli, mivel az agyi felvételek alapján még a legképzettebb emberi neurológus sem képes következtetéseket levonni a páciens intelligenciájára vonatkozóan.

“Ha megfelelően kiképezzük őket, akkor az algoritmusok képesek lehetnek hasonlóan összetett kérdésekre is választ adni.” mondta Paola Galdi, a tanulmány társszerzője.

A tanulmány egy nagyobb projekt része, aminek célja egy olyan univerzális módszer kidolgozása, amivel a lehető legtöbbet lehet megtudni egy adott személyről az agyáról készült felvételek segítségével. A kutatók reményei szerint egy nap olyan összetett problémákat, mint az autizmus, a skizofrénia vagy a szorongás is képesek lesznek majd kimutatni az MRI felvételek segítségével.

“A Funkcionális MRI még nem váltotta be a felé irányuló elvárásokat, mint diagnosztikai eszköz. Mi és sokan mások is aktívan dolgozunk, hogy ezen változtassunk,” mondta Dubois. “A hatalmas adathalmazok elérhetősége lehetővé teszi a világ bármely pontján, hogy a tudósok bányásszanak ezek az adatok között.”

Az intelligenciát azért választották a technológiához mivel korábbi tanulmányok szerint az IQ számok általában nem változnak jelentősen hetek, hónapok vagy akár évek alatt.

A kutatók az intelligencia mellet egy másik kísérletsorozat keretében igyekeztek meghatározni az agyi felvételekből az adott személyek személyiségjegyeit is – ami a szakirodalom szerint hasonlóan stabil mint az intelligencia. A kutatók a Big five személyiségmodell szerint igyekeztek besorolni a résztvevőket – Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás, Kultúra/Intellektus.

Azonban az intelligenciával szemben ez nem bizonyult olyan egyszerűnek, viszont a kutatókat ez nem lepte meg.

“Az adatbázis személyiség adatai csak rövid önbevallásos kérdőivekből vannak,” mondta Dubois. “Ez nem túl pontos mérése a személyiségnek, így nem meglepő, hogy az MRI adatokkal sem vethető össze egyértelműen.”

A kutatók most a Caltech csapatával kiegészülve igyekeznek továbbvinni a kutatásukat.

Forrás: biorxiv.org ; biorxiv.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.