Kategóriák Egészség

Az autizmusnál immunsejtek támadhatnak egyes agysejtekre

Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államokban minden 59 gyerek autista. A rendellenesség világ szinten is egyre elterjedtebb, viszont az országok között jelentős különbségekre az is magyarázatot jelenthet, hogy mivel az autizmusnak nincsenek egyértelműen mérhető biológiai jellemzői, így az azonosítása viselkedési szakértői véleményeken alapul.

Most a Beth Israel Deaconess Egészségügy Központ kutatóinak tanulmánya arról számol be, hogy találtak egy olyan sejt szintű jellemzőt, ami egybeesik a bizonyos agysejteket támadó agyi immunválasszal, aminek nyomait az autizmussal azonosított halál utáni agyi vizsgálatoknál láttak. Ez az eddig ismeretlen jellemző nemcsak a rendellenesség pontosabb diagnosztizálását teszi lehetővé, hanem az állapot kialakulásáról is új dolgokat árulhat el.

Amíg rengeteg további kutatásra van szükség, addig az autizmus alapjainak pontos ismerete elengedhetetlen az állapot okának megértéséhez és esetleges kezeléséhez. Az aggyal kapcsolatos rendellenességekkel szembeni fellépéseknél általában elváltozásokat vesznek célba – például az Alzheimer kórnál kialakuló fehérje csomókat és plaketteket -, viszont az autizmus esetében eddig nem ismertek ilyen lehetséges célpontot.

A kutatók az Autism BrainNet, non-profit szervezet által gyűjtött agyi szöveteket vizsgálták, amikor felismerték, hogy egyes agyi vérerek körül immunsejtek halmozódtak fel, elzárva őket, amíg rejtélyes hólyagok is kialakultak körülöttük. Ezeket a hólyagokat a későbbi vizsgálatok alapján asztrocita sejt törmelékek alkották.

Az immunsejtek által okozott elzáródást már korábban is láttak, viszont ezt eddig nem kötötték az autizmushoz, hanem a krónikus agyi gyulladás jelének vették – amit vagy vírusos fertőzés vagy autoimmun betegség okoz.

Azonban a mintázat beható vizsgálata megmutatta, hogy több eltérés is van az autizmusnál látott és a fertőzések vagy autoimmun betegség okozta elváltozás között.

Hogy megállapítsák az elváltozás valóban jellemző az autizmusra, a kutatók további 25 autizmussal azonosított embertől vett agyi szövetmintát vizsgáltak meg, amíg ezeket 30 egészséges ember agyi mintájához hasonlították össze. Ezeket a kontroll mintákat úgy válogatták össze, hogy azok jól leképezzék a vizsgált autista csoport korát és egészségügyi hátterét.

Az eredményke szerint az autizmussal azonosított emberek két harmadának agyi szöveteiben látták az immunsejtek miatt elzáródott erek magas számát.

A projekt következő lépésében a csapat az immunsejteket T sejtekként azonosította, amik a sérült, fertőzött és rákos sejtek – valamint autoimmun betegségnél egyes egészséges sejtek – elpusztításában játszanak szerepet. Mindez két lehetőséget vet fel; az első, hogy az immunsejtek egy eddig ismeretlen agyat fertőző vírus jelenlétére reagálnak, vagy mint az autoimmun betegségeknél egészséges sejteket pusztítanak.

Amíg a vírusos elméletre eddig nem igen találtak bizonyítékot, addig a kutatók még nem merik egyértelműen kijelenteni, hogy az autizmus is egy a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegség.

A kutatás következő lépéseként a kutatók olyan modellállatokat szeretnének majd létrehozni a génmódosítás segítségével, amik arra fogékonyak, hogy ilyen agyi struktúrák alakuljanak ki náluk. Amennyiben ez sikerül, azzal lényegesen leegyszerűsödhet az autizmus kiváltó okának és hatásának vizsgálata.

Ezen felül a csapat olyan biomarkereket is keres, amik kimutathatóak a vérben vagy a vizeletben és felhasználhatóak az agyi véredény mintázat közvetett meghatározására, amivel egy új a korábbiaknál pontosabb módszert kaphatnak az orvosok az autizmus azonosítására.

Forrás: onlinelibrary.wiley.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

A majmok gondolkodása rugalmasabb lehet mint az embereké

A Georgia Állami Egyetem új kutatása szerint, amikor arról van szó, hogy új hatékonyabb megoldásokat keresünk egy probléma megoldására, akkor…

2019-11-16

Sikeres volt az első szupravezető szélturbina tesztje

Sikerrel zárult az első szupravezető rotorral ellátott szélturbina tesztje. A 3,6 megawattos előállítására képes turbinát az EcoSwing tervezte és gyártotta…

2019-11-16

Megfejtették a fotoszintézist irányító fehérje szerkezetének titkát

A kutatóknak sikerült megfejteniük a fotoszintézisben kulcsfontosságú szerepet betöltő egyik vegyület felépítését. Szakértők szerint ezzel megnyílhat a lehetőség a folyamat…

2019-11-16

Már ereket is sikerült nyomtatni a mesterséges bőrbe

A Rensselaer Politechnikai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel lehetségessé válik a teljesen élő bőr 3D nyomtatása véredényekkel kiegészítve. A…

2019-11-08

A kávé a felére csökkentheti a májrák kialakulásának kockázatát

A Queen's University tudósai felfedezték, hogy a kávét fogyasztók körében lényegesen alacsonyabb a májrák leggyakoribb fajtájában (HCC) szenvedők száma. A…

2019-11-08

Mágneses mezővel szétválasztható ragasztót fejlesztettek ki

A Sussex Egyetem kutatói kifejlesztettek egy ragasztót, aminek ragadását a mágneses mező segítségével meg lehet szüntetni. A csapat szerint így…

2019-11-07

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom